Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

V. A színpadi rendezés tudománya

tészeti tanintézetnek azok a növendékei, akik minálunk készülnek fel a szinpadtervezés szükségleteinek ellátására, jelentős rendezői, továboá szinháztudományi és dramaturgiai tanulmányokat folytatnak. Ilyen módon akarjuk egyszer s mindenkorra eltüntetni egyfelelől annak az analfabéta diszlettervezőnek a tipusát, aki képtelen szót érteni a szerzővel, a színésszel és a rendezővel, másfelől az olyan rendezőket (sajnos többségük még ott ügyködik a lengyel színpadokon), akiknek szemében az előadás festészeti kompozíciója valami elérhetetlen vagy érdektelen dolog, iíem osztályozzuk a rendezőket olyan ügyetlenül, mint ahogyan eddig tette a Lengyel Szinpadi Művészek Szövetsége, "drámai", "operai" és "operett-revü" rendezőkre. Mégpedig nem azért, mintha helyeselnők, hogy a zenei előadások rendezését jó hallással is megáldott, de "a piócákat nem ismerő" (vagyis a szinházi nyelvhasználat szerint a hangjegyekhez nem értő) szinészek végezzék (amint az még a legutóbbi időkben is előfordult), es nem fogjuk dicsérni azoknak a revü-"specialistáknak" a garázdálkodását sem, akik szánalmasan küszködnek a valódi rendező technikáját és kultúráját megkövetelő szinpadi montázszsal. Nem, a rendezők osztályozását azért helytelenítjük, mert az a rendező, aki a mi iskolánkat végezte, olyan minősítésnek lesz a birtokában, amely szerint egyaránt

U

rendezheti »Vyspiariski, Zapolska, * isoliere e3 Pagnol vagy c 6 7

Dévai, ’ Offenbach, * Lecocq'* darabjait, de Verdi,

^’Gabriela Zapolska (1860-1921) a lengyel sziniirodalomban a kritikai realizmus kiváló képviselője.

^•Jacques Dévai (sz. 1890) francia iró és filmrendező.

6*Jacques Offenbach (1819-1880) francia zeneszerző, a francia klasszikus operett fő képviselője.

^'Alexandre Charles Lecocq (1832-1919) francia operettszerző.

73 -