Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

II. A rendezőképzés

tessége aimai; az egyensúlynak a mértékétől függ, amelyet szerinte a komponens művészetek egymásközti viszonyukban elérnek. Hamis elmélet, ellene mond a történelem és a gyakorlati megfigyelés egyaránt. Az összetett művészetnek ilyen tökéletesen kikristályosodott alkotása nem létezett sem az antik Görögországban, sem a középkorban, de nem jött létre Bayreuthban sem. A legjobb esetben a szinházi előadás azt tanúsíthatja, hogy rendezője egyenlő mérték­ben gondoskodott minden eleméről, a legjobb esetben a szó nem öli meg a mozgást, sem a mozgás a szót, a diszlet pe­dig mindakettőt - hanem, a szinház integráns részévé lett egyes művészetek fejlődési fokától, továbbá az adott idő­ben, az adott társadalomban uralkodó művészeti irányok­tól, végül pedig az illető szinház jellegétől függően, egy-egy művészeti ág mindig meg fogja bontani azt a bizo­nyos eszményi egyensúlyt. A szinházművészet múltjának és jelenének kutatásakor arra a meggyőződésre jutunk, hogy lényege szerfelett bonyolult, céljai sokfélék, formái hallatlanul gazdagok és még sohasem kristályosodtak ki valamiféle összmüvészet eszményien harmonikus műalkotásában. Nincs egyetlen szin­ház. A színházak sokasága van csak. És áhányféle a szin­ház, annyiféle a szinészi meg a rendezői művészet. A mo­numentális szinházért rajongó színésznek és rendezőnek semmi mondanivalója sincs a kamaraszínház számára. Aiszkhülosz, Calderón, az itthoni vagy a Claudel-féle massianisták színésze és rendezője, ha komolyan veszi munkáját, képtelen önmagát Becque, Porto-Riche,^* * ő X 4. Hermant, * Wedekind,-^* Sternheim * vagy Shaw realista ... -•Henri Becque (1857-1899) francia naturalista dráma­iró, - Georges de Porto-Riche (1849-1950) francia drámairó. 2 *Abel fermant (1862-1950 )francia szatirikus drámairó. ^•Prank Wedekind (1864-1918) német impresszionista drámairó. ^'Carl Stemheim(1878-1942)német szatirikus drámairó.- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents