Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)
I. Néhány gondolat a színház újjászületéséről
olyan, mint amilyen az Erzsébet-korabeli szinház volt, legyen Palladio^* és Serlio,^’ Schinkel6* és Wagner, n / Schuré, Craig, tíickiewicz és Wyspianski szinháza, rendelkezzék eredeti és fennkólt építészettel, amely képes saját törvényeit diktálni a költői drámának, hivja életré a színházművészet legnemesebb hagyományait, vagyis a kart, az álarcokat, a jelképes taglejtést, a patetikus beszédet, a közönség pedig vegyen részt benne nemcsak mint nézősereg, hanem mint társszerző - ez az Élő Szinház - úgy, ahogyan a népi szertartásokon és népszokások esetében látjuk, aminek nyomai még felfedezhetők a római egyház liturgiájában. Senki sem vitatja, hogy ennek a gondolatnak a megválósitása manapság is lehetséges. Különösen hengyelország lenne alkalmas egy ilyen irányú kezdeményezésre. Számos jel mutat arra, hogy napról napra növekszik az érdeklődés a monumentális előadások iránt. Az ókori görög és római amfiteátrumok romjai állandó színészi és rendezői kísérletek terepei. A Bayreuthban és Oberammergauban bemutatott vallásos előadások mintájára más német városok nyaranta ünnepélyes szinházi ciklusokat rendeznek. Párizs az ottani "grande saison" idején leghíresebb költők, zeneszerzők és diszlettervezők (Verheeren, Q D’Annunzio, Dehussy, Bakst0*) válogatott müveivel hivalkodik. lúax Reinhardt arénaelőadásokat rendez "ötezrek ré— ^'Andrea Palladio (I5I8-I58O) olasz építőművész, a vicenzai Teatro Olimpico alkotója. 5*Sebestiano Serlio (1475-1552) olasz építőművész, nagyszabású szakköuyv szerkője. ’"Karl Friedrich Schinkel (1781-1841) építész és festőművész, a berlini Schauspielhaus tervezője. ^"Edouard Schuré (1841-1929) francia iró, szinhózelméleti müvek szerzője. Q 'Léon Bakst (1886-1924) orosz származású francia festőművész.- 14 -
