Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

1. MEGSZÓLÍTANI 2. BUZDÍTANI 3. KORHOLNI 4. FIGYEWEZTETNI 5. MEGLEPNI 6. TUDAKOZÓDNI 7. állítani 8. MAGYARÁZNI 9. MEGSZABADULNI VAIAKITŐL 10. KÉRNI 11. PARANCSOLNI Ha ezeket az igéket szélesebb értelemben vesszük, ki­derül, hogy bármelyikük (talán az egyetlen "megszólítani" igén kivül) magában foglalhatja bármelyik másikat,és vala­mennyi cselekvést a másik ige által jelölt cselekvések segítségével vagy eszközeivel is véghez lehet vinni. így,ha valaki valamire kér valakit, ez a szó széles értelmében azt jelenti, hogy az általa kimondott szavak és mondatok értelme szerint, a partneréhez fűződő viszony jellege szerint, a hozzá fordulás tartalma szerint kéri; ez azonban általában kérés. Közben az is előfordulhat, hogy mig a szó széles értelmében véve kér, a szó szoros értelmében éppenséggel nem kér, hanem folyamatos sorrend­­bentudakozódik,magyaráz,figyelmeztpt stb. Közős értelmét tekintve a cselekvéseknek ezt a sorát néha egyetlen szóval kérésnek nevezhetjük, de akkor magát a szó szélesebb ér­telmében fogjuk fel. Ugyanez a helyzet az előbb felsorolt többi igével is. Amikor szélesebb értelmükben használjuk őket, az egész szóbeli érintkezés értelmére vagy a kimon­dott szavak értelmére gondolunk, nem pedig a velük való cselekvés módjára. Ezért a cselekvés folyamatát, mint olyant (a ráhatás módját) jelölő, szakkifejezések csak a legszűkebb, konkrét jelentésükben vett igék lehetnek. A fentebb említett igék azonban még ebben a szükebb értelemben is csak bizonyos fokig jelölik a vonatkozó rá­- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents