Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

munkában a kezdő lökéa származhat akár az elsőtől, akár a másodiktól, akár a harmadiktól, de mindháromnak részt kell vennie a munkában és ehhez megfelelő módon begyakorlottnak kell lennie figyelmének, képzeletének és emlékezetének-az ész, az akarat és az érzés elszakíthatatlan és aktiv segítőinek.

Más az eset, amikor a cselekvés ob.iekturnáról van szó, a partner tudatáról, amelyre hatni kell, amelyet át kell alakítani. Itt a bonyolult egész alkotóelemeire való felosztásának perspektívája ad lehetőséget az igazi, produktiv és célszerű szóbeli cselekvés módjának és eszközének kiválasztására. Ez a szóbeli cselekvés a "triumvirátusnak" hol az első,hol a második, hol a harmadik tényezőjére irányul.

így, bár a figyelem nem lehet a lelkiélet mozgatója, de lehet a ráhatás speciális tárgya; ugyanez vonatkozik a képzeletre és az emlékezetre, minden lelki sajátosságra, képességre, minden folyamatra, amelyben konkrétan megvalósul az emberi tudat tevékenysége.

A FIGYELEM a tudat bármiféle tevékenységének elaő faitétele.

Figyelem nélkül lehetetlen a gondolkozás, az érzés, az akarat. Gondolni csak valamire lehet, érezni csak valamit lehet, kívánni csak valamit lehet. A tudatnak erre a "valamire" irányítása, ennek a '.'valaminek" a befogadásához való alkalmazkodása a figyelem. A gondolat, az akarat, az érzés, a képzelet és az emlékezet csak akkor léphet működésbe, amikor már a figyelem mezejébe bekerült az, ami munkára inditotta őket. "Minden lelki hatás lényegében a fip

gyelem irányának megváltoztatására vezethető vissza" - irta a múlt század vége felé Manasszein, a kiváló orosz orvos és politikus. V.

V. Manasszein:Anyagok a pszichikai hatások etiológiai és terápiái jelentőségéről, 1876. 115« o. (oroszul)- 8 -