Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

"A tanitás ideiglenes kapcsolatok létrehozásából áll, ez pedig a gondolat, a gondolkodás, a tudás"^* - mondotta Pavlov. Ugyancsak őtőle származnak ezek a szavak: "A tudományos gondolkodás módszere abban rejlik, hogy először is

állandóbb és tartósabb kapcsolatokra törekszünk, utána pe-£

dig háttérbe szőritjuk a véletlenszerű kapcsolatokat”. * Megérteni valamit annyit jelent, hogy megtaláljuk, felállítjuk önmagunk számára azokat a kapcsolatokat, amelyeket gyakorlatilag felhasználhatunk.Tökéletesen világos, hogy e kapcsolatok felállításának munkája - ez pedig a gondolkodás - feltételezi az emlékezetet, amelynek következtében a múlt rögződik a tudatban és megőrződik benne.

Az emlékezet azonban csak első föltétele, előfeltétele a gondolkodásnak, nem pedig maga a gondolkodás. Tudott dolog, hogy egyes embereknek tüneményes emlékezetük van,de ugyanakkor nem éleseszüek. Az emlékezet lényegében raktár, amelyben a tényeket és benyomásokat őrizzük. Az emlékezetnek az a funkciója, hogy olyan formában őrizze meg őket, amilyen formában a tudatba bejutottak.

Rendszer, rend, kapcsolatok kialakítása közöttük - egyszóval felhasználásuk - már nem az emlékezet, hanem a gondolkodás dolga. Ebben az értelemben a gondolkodás mintegy ellentéte az emlékezetnek: meg/áltoztatja, átdolgozza, átalakítja azt, amit az emlékezet érintetlenül őriz meg. Ezért különbözik az emlékezet a gondolkozástól.

A partner emlékezete ugyanolyan tárgya lehet a ráhatásnak, mint figyelme, érzései és képzelete. Amikor az ember a partner emlékezetére hat, azt a raktárt használja fel, amelyben ismereteit tárolja. Ez a ráhatás abban áll, hogy az ember arra indítja partnerét :vagy adjon ki valamit ebből a raktárból,vagy fogadjon be valamit az eddigiek közé.

5• J.P. Pavlov: Válogatott Müvek, 496. o. (oroszul)

Pavlovi szerdák, II. köt. 565. o. (oroszul)- 14 -