Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

kell lenniük.Az ember érdekei viszont egész élettapasztala­ta, egész életrajza eredményeként alakulnak ki. Nyilvánva­ló, hogy senki nem változtathatja meg önkényesen életta­pasztalatait, és nem likvidálhatja életrajzát. Ezért az érzések, mint olyanok, reaktiv, visszaható élmények. Sztanyiszlavszkij ezért is ajánlotta a színészek­nek, hogy soha ne igyekezzenek arra kényszeríteni magukat, hogy valamit érezzenek, abban a hitben, hogy az érzést csak nevelni kell, és hogy az érzés önmagától, önkéntelenül je­lenhet meg a színészben. "Ne beszéljünk az érzésről: nem lehet megerőszakolni, dédelgetni kell. Erőszakkal nem lehet létrehívni. Magától jön meg a cselekvés fizikai vonalának helyes végrehajtásá­tól függően"^* - mondotta Sztanyiszlavszkij. De a másik érzéseire hatni nemcsak lehet, hanem nagyon célszerű is, mert az érzések felszíthatják és felajzhatjáh az akarati cselekvéseket. Az érzések, amelyek közvetlenül függnek össze az érde­kekkel, nemcsak a környezetnek árulják el az érdekeket, ha­nem az érző embernek önmaga számára is megmagyarázzák őket. Márpedig minél világosabbak egy ember számára önnön érde­kei, annál meghatározottabbak kívánságai. Ezért az érzés folyamatában alakul ki és erősödik meg az akarati tevékeny­ség. A partner érzéseire hatni lényegében azt jelenti, hogy eszébe juttatjuk érdekeit. Hadd ismerje fel érdekeit, hadd jussanak eszébe, amikor meglátja a megrajzolt képet; ha az adott helyzetben azt érzi, amit éreznie kell, akkor megér­ti, hogy mi az érdeke, ennek következtében azt fogja tenni, amit én akarok és ami szerintem megfelel érdekeinek. Az ér­zelmi hatás azon alapul, hogy a cselekvő személy ismeri a partner lényeges érdekeit, a partner viszont szem elől té­- 10 -

Next

/
Thumbnails
Contents