Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
IV. fejezet: A látomás megelevenítése
Az any&nyelv szavai, amikor reális szükségszerűségből mondjuk ki őket, élő képzetek. Itt nincs távolság a szó és a képzet, a tárgyról alkotott látomás között - a ráhatás folyamatában ezek egybefolynak. A szó keresése egyenlő a képzet keresésével és a tárgy, a gondolat keresése egyenlő a szó keresésével.Ezért az emberek anyanyelvükön gondolkoznak, és mindig szavakban, bár a szavak alapvető rendeltetése a más emberekkel való kapcsolatteremtés. Ezért lehetetlen mechanikusan kijavítani a dikciót és tökéletesíteni a kiejtést. A szó csak akkor kap igazi jelentőséget, amikor kiejtése világosan élő elképzelésre, látomásra támaszkodik. Csak ebben az esetben jelennek meg a szó csengésében azok a megfoghatatlan és megismételhetetlen árnyalatok, amelyek eleven lüktetéssel, lélekkel telitik. Mindez nem azt jelenti, hogy a szinész csak úgy alakíthatja át beszédét szóbeli cselekvéssé, ha minden egyes szót külön-külön egységes, önálló képzetként mond ki. Mint már mondottuk, az önmagában vett sző rendszerint csak a beszéd által létrehozandó kép kis eleme. A szóval akkor cselekedhetünk, ha minden szót tárgyiasitunk, de ennek a képességnek a szabályait nem lehet felállítani a szinész művészetében. Vszevolod Ivanov^' Páncélvonat cimü darabjának a harangtoronyban játszódó jelenete rendkivül világos és jelentős példája annak az esetnek,amikor'különálló szavak bonyolult és óriási tartalmat rejtő fogalmakat fejezhetnek ki. Vaszka Ókorok meg akarja agitálni az amerikait - mindössze két szó ("Lenin" és "proletariátus") segítségével, meg szeretné találni és valóban meg is találja az osztályezolida»ritá8 közös nyelvét egy olyan emberrel, aki egyetlen szót sem ért oroszul. 13. Ivanov, Vszevolod (sz. 1895) kiváló szovjet Író és drámairó. Személyes élményei alapján irt 14-69-08 páncélvonat cimü regényéből (1922; 1927-ben PAncélvonat elmen nagy sikerű színdarabot irt, amelynek első bemutatóját Sztanylszlavszkij rendezte.- 15» -