Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

lezajlik. Ezektől a feltételektől függően a "nagy" dolog (a cselekedetek nagy méretekben vett logikája) ilyen vagy olyan konkrét, "kis" vagy ahogy Sztanyiszlavszkij mondta, "egyszerű" cselekvésekből áll, amelyeknek testi oldala világos. Sztanyiszlavszkij talán azért is nevezte őket "egyszerű fizikai cselekvéseknek", mert testi természetük nyilvánvaló .

A cselekedetek logikájának felosztása egyúttal a felosztott cselekvés testi összetételének magyarázata, testi természetének meghatározása is. Ezért a cselekvést mint egységes pszichofizikai folyamatot csak akkor foghatjuk fel, ha figyelembe vesszük, illetve feltételezzük.hogy minden cselekvés viszonylag egyszerűbbekre osztható fel.

Harmadszor - s ez különösen fontos - a cselekedetek logikájának felosztása objektiv anyagot szolgáltat tartalmának megítéléséhez, különösképpen a viselkedés őszinteségének és hamisságának, hitelességének és feltételességének megítéléséhez. Minthogy a cselekedetek kis méretekben vett logikáját tökéletesen nyilvánvalóan meghatározzák a külső körülmények, e logika megsértését is ugyanilyen szembetűnően és közvetlenül hamisságként, feltételességként, "megjátszásként" fogjuk fel.

A cselekedetek logikája belső, szubjektív kapcsolatának megsértését (amely főként a nagyméretű logikában mutatkozik meg) rendszerint nehezebb felismerni.

A szinész a szinpadon például látszólag tökéletesen logikus lehet a közeli, külsőleg meghatározott kis dolgok végrehajtásában és ugyanannyira illogikus az egészben, az egész szerep méretében. A nagy dolgokban nem úgy viselkedik, mint ahogy viselkednie kellene, ha figyelembe veszi a körülötte lezajló események méreteit, a kort, a társadalmi környezetet, az ábrázolt személy általános érdekeit és bennük való érdekeltségét.

A cselekedetek logikájának ilyen értelmű megsértése magától értetődően gyakran vitatható. A viták kiindulópont- 92 -