Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
I. fejezet: Sztanyiszlavszkij rendszere, mint tudomány
1911 tavaszán, Sztanyiszlavszkij felolvasta rendszerének vázlatát Gorkijnak, és a következő párbeszéd zajlott le köztük Tyihonov (Szerebrov) feljegyzése szerints "Az az érzésem - mondta Gorkij -, hogy óriási jelentőségű munkába fogott. Óriási dologba! A művészetről szóló tudományba. Egyeseknek nyilván összeférhetetlennek is látszik a tudomány és a művészet... De ez nem Így van. A művészet mindenekelőtt emberi munka, mint a többi is. Minden egyéb csak azután következik. Hogy a munka termelékeny legyen, tudományosan kell megszervezni. Helyesen értelmezem a gondolatát?- így van, pontosan igy! - kiáltott fel Sztanyiszlavszkij! Tehát: tudomány a művészetről. Sztanyiszlavszkij öt évtizeden át szüntelenül kereste azt, amit Gorkij a művészetről szóló tudománynak nevezett. A lángeszű művésznek és a bonyolult színházi gazdaság minden szférája nagy ismerőjének ez a megfeszített munkája nem volt hiábavaló. A tudomány létrejött. A tudománnyal pedig Engels kifejezése szerint, tudomány módjára kell bánni, azaz tanulmányozni kell.1* Sem Sztanyiszlavszkijnak, sem rendszerének nincs szüksége bókokra. Éppen eleget dicsérték a rendszert szóban és Írásban. De mielőtt megnéznők, hogy milyen is a valóságban, előbb feltétlenül meg kell állapodnunk valamiben. Milyen módon fogjuk vizsgálni? Holmi szabad szemlélődés álláspontjáról-e, a szubjektív elragadtatás álláspontjáról-e vagy az objektiv értékelés álláspontjáról, a tények megállapításának, a tudásnak az álláspont .iáról? A tudás persze nem mentes bizonyos szubjektív viszonytól. Az a fontos, hogy ez a 1. 1. V. I. Lenin Kivei, 5. k. 384. o.- 8 -