Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

I. fejezet: Sztanyiszlavszkij rendszere, mint tudomány

viszony kötelező .jellegű legyen, a szükségszerűség felismerése, nem pedig önkényes érzelmek, rokonszenvek vagy ellenszenvek megnyilvánulása.

Ha Sztsr.yiszlavszkij rendszerét tudománynak nevezzük, ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy dicsérjük a rendszert, hanem azt, hogy meglátjuk benne azokat a vonásokat, amelyek minden tudományt, általában a tudományt jellemzik.

Mindenekelőtt az jellemez minden tudományt, hogy az általa kifejtett és megfogalmazott törvények nem kigondoltak, nem gyártottak, hanem a reális valóságban fedezték fel őket « Már akkor is léteztek, mielőtt felfedezték volna őket és továbbra is érvényben maradnak attól függetlenül, hogy ismerik-e őket az emberek vagy sem, tetszenek-e egyeseknek vagy sem.

Lenin igy irt: "...amig nem ismerjük a természet törvényét, addig ez a törvény, amely tudatunkon, megismerésünkön kivül létezik és hat a ,vak szükségszerűség’ rabjává tesz bennünket. De ha felismertük ezt a törvényt, amely (mint Marx ezerszer iaaételte) akaratunktól és tudatunktól függetlenül hat, akkor urai vagyunk a természetnek. A természetfölötti uralom, amely az emberiség gyakorlatában érvényesül, annak az eredménye, hogy a természeti jelenségek és folyamatok objektiven, hiven tükröződnek vissza az ember fejében, s azt bizonyltja, hogy ez a tükröződés (annak határain belül, amit a gyakorlat bizonyit) objektiv, abszop

lut, örök igazság." *

Mint minden más igazi tudományt, Sztanyiszlavszkij rendszerét sem találták fel, nem gondolták ki, nem alkották meg, hanem felfedezték a szinészi alkotás eleven gyakorlatában; ez az alkotás már akkor is létezett, mielőtt Sztanyiszlavszkij feltárta volna törvényeit és attól függetlenül létezik, hogy isnerik-e vagy nem, illetve mennyire teljeaen és pontosan ismerik.

2. V. I. Lenin Müvei, 14. k. 193« o.- 9 -