Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

a ház, épül a város, végrehajtják a város újjáépítési tervét, országos és állami feladatokat valósítanak meg.

Ily módon a cselekedetek logikájának különböző méretei (a cselekvés .részecskéi, szakaszai, pillanatai) neu mechanikusául, hanem funkcionálisan kapcsolódnak egybe, azaz úgy, hogy a bármilyen méretben vett cselekedetét logikája összefügg a többi mérettel, azok határozzák meg. Ugyanez a kölcsönös kapcsolat Sztanyiszlavszkij rendszerének előbb említett meghatározásai között is; valamennyi meghatározott méretben vizsgálja az ember viselkedését és azt tárja fel, hogy objektive mi megy végbe egy-egy szakasz során.

Márpedig szinte mindig a következő történik: az ember szubjektív érdekei beleütköznek a külső környezetbe és ebben az összeütközésben kisebb-nagyobb mértékben feltárulnak. "Egész életünk szüntelen harc, alapvető törekvéseink, vágyaink és Ízlésünk összeütközése az általános természeti

O

és a speciálisan társadalmi feltételekkel" * - irta Pavlov.

Az általánosított feladatok összecsapását az általánosított képzetekben tekintett környezettel nem lehet másként meghatározni, mint általánosított fogalmakban. Ilyenek rendszerint a nagy, tartós cselekvések meghatározásai, pl. a szerep átfogó cselekvéséé. Ezek nagyobb méretű cselekvések logikájának egységes lényegéről, az emberi lélek élete bonyolult és hosszas folyamatának egységes lényegéről szólnak.

Az egyszerű fizikai cselekvés kifejezés megint csak az emberi lélek életét érinti, de nem egészében, nem általánosítva, hanem ennek az életnek csak egyetlen pillanatát vagy folyamatának néhány másodpercét emelve ki, ezt azonban teljesen konkrétan.

Másodpercek alatt persze kevesebb történik, mint évek alatt. Ha azonban valami jelentős történt mondjuk egy hó— 8

8. I. P. Pavlov összes Müvei, 2. kiadás III. k. 1951. 260. o. (oroszul)- 88 -