Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

nap alatt, ez csak azért történhetett meg, mert valami meghatározott dolog történt minden nap, minden óra, minden másodperc alatt. Hogy teljesen és konkrétan megérthessük, pontosan mi ment végbe egy hónap alatt, meg kell értenünk, mi ment végbe ennek a hónapnak az órái alatt.

A színésznek azonban a szerep emberi lelkének életét maximum kétésfél, háromésfél óra alatt kell bemutatni a nézőnek. Ebből világos, hogy milyen fontos számára a cselekvés minden momentuma, milyen fontos, hogy a szinpadon minden pillanatban pontosan az a cselekvés menjen végbe, amely a szerep legteljesebb megtestesítését szolgálja, vagyis az, amelyet az alak cselekedetei logikájának egyéni sajátosságai diktálnak. Nem véletlen, hogy Sztanyiszlavszkij állandóan a kicsiny, egyszerű és legegyszerűbb fizikai cselekvésekre hívta fel a színészek figyelmét. Ha ezek a kis cselekvések (kis méretben vett cselekvések) nem szolgálják az egészet, akkor a nagy cselekvés - a cselekedetek logikája az egész szerep méretében - sem folyhat le teljes sajátszerűségében és jelentőségében.

A cselekedetek logikájának tanulmányozása azt mutatja, hogy a legbonyolultabb és a leghosszadalmasabb cselekvés (ezt nevezik a mindennapi életben pszichológiainak) egyszerű, kis cselekvésekből (ezeket nevezik a mindennapi életben fizikaiaknak) állj hogy a "bonyolult" cselekvés annál tartalmasabb, minél tartalmasabbak az ezt a cselekvést alkotó "egyszerű" cselekvések} hogy a kettő között nincs éles határ; hogy a "legegyszerűbb" cselekvés rendkívül bonyolult és hogy a "legbonyolultabb" még mindig egy annál is bonyolultabb körébe tartozik.

Az eddig kifejtettek bizonyitékát a Szeosenov megfogalmazta általános módszertani elvben találjuk meg. Szecsenov ezt irtás "A bonyolult jelenségek tanulmányozása abból áll, hogy egyszerű tényezőkre vagy viszonylatokra bontjuk őket; é3 ha ez sikerült, az egyszerűbb természetű viszony- 89 -