Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
III. fejezet. A cselekvés természete és logikája
Ha a szövegolvasást a viselkedés olvasásához" hasonlítjuk, az utóbbiban a betűk szerepét a mozdulatok, a szavak szerepét a mozdulatok legközelebbi céljai, kisebb különálló cselekvések veszik át. Á cselekvések között vannak sajátos "szakkifejezések", amelyeket egyesek értenek, mások nem. Ezek a különleges munka-, termelési vagy szakmai cselekvések. így például sebészeti operáció közben a sebész cselekvései, amelyek teljesen érthetők asszisztensei számára, tökéletesen érthetetlenek maradhatnak a nézők előtt. A gyerekek gyakran nem értik a felnőttek cselekedeteit, az olyan felnőtt peaig, akinek soha nem akadt dolga a gyermekekkel, esetleg nem érti a gyemnek cselekedeteit. A rosszul nevelt ember esetleg nem érti a jól nevelt cselekedeteit és í'orditva. A viselkedés "olvasásának képessége különböző fejlettségi fokot érhet el.Ez minden egyes ember sajátos zótartalékától", élettapasztalatától, megfigyelőképességétől, általános fejlettsegétől függ. Maga a képesség azonban minden emberben megvan. Akik sok éve dolgoznak együtt, a közeli barátok, a házastársak gyakran pontosan és tévedhetetlenül felismerik a hozzájuk közel álló ember lelkiállapotát, hangulatát, szándékát, valamiről alkotott véleményét még akkor is, ha az illető ezt gondosan titkolni igyekszik. Mindenki ismeri például ebben a vonatkozásban a szerelmesek, a féltékenyek, a gondos szülők rendkívüli élesszemüségét. A viselkedés "olvasása“ objektive nagyjából a következő módon történik: közvetlenül érzékelem (látással vagy hallással) a meghatározott körülmények között végbemenő mozdulatokat ; ezeket a mozdulatokat meghatározott cél diktálja, ezért jelzik számomra a megfigyelt ember célját; ez a cél abból ered, hogy érdekei,amelyek azzal függnek össze, amit általános szóval élménynek lehet nevezni, összeütköznek a környezettel. A cél ezért jelzi az élményt. ha engem éppen az élmények érdekelnek, akkor azokat figyelem és az- 75 -
