Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

II. fejezet: A cselekvés a színész művészetében

lekvés révén fejez ki. Minél tökéletesebben viszi ezt véghez, annál magasabb rendű mesterségbeli tudása. Úgy kell beállítania szemét és hallását a cselekvésre, mint ahogy a festő állítja be szemét a szinre és a formára, mint ahogy a zenésznek vájt füle van a hangra, az Írónak a szóra. Â színész művészetében tehát mindennek valamilyen módon összefüggésben kell állnia a cselekvéssel, mindent a cselekvés prizmáján keresztül vagy a cselekvés álláspontjáról kell látnia. Például:

Alak.Általában ez az emberről alkotott teljes fogalom; bele tartoznak: tettei, gondolatai, érzései és élményei, külseje, modora, szokásai stb. A szinész számára ez az alak ezen kivül és elsősorban azoknak a cselekvéseknek a képmása. amelyeket gondolatai, érzései, érdekei diktálnak és amelyek kifejezik ezeket a gondolatokat, érzéseket, érdekeket .

Szó, beszéd. Általában ez mindenekelőtt a gondolatok, az érzések és a képzetek kifejezője; a szinész számára a beszéd ezen kívül még kötelezően szóbeli cselekvés is, azaz a szavakkal való cselekvés folyamata (erről később részletesen beszélünk).

Jellem. A szinész számára ez megint csak a cselekvés jellege, amelyben a jellem a maga szokásos, közhasználatú értelmében kifejeződik.

Az un. elemek vagy az alkotó, szinpadi közérzet elemei - a cselekvés elemei. A szülésznek mindegyik ilyen elemet - a figyelmet, a képzeletet, a viszonyulást, az izmok elernye8ztését stb. - & cselekvés részének kell tekintenie, olyan elemnek, amely feltétlen része a cselekvés helyes folyamatának, belőle következik és elszákithatatlan kapcsolatban áll vele.

Az un. atmoszféra (az élet, a darab, az előadás, egyes jelenet atmoszférája) a cselekvés atmoszférája, «rmnk feszültsége vagy nyugalma, nyomottsága vagy könnyedsége stb.- 56 -