Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

II. fejezet: A cselekvés a színész művészetében

nál ritmikus mozgásban. Az előbb megvizsgált meghatározás nem beszél arról, hogy milyen minőségében jelenik meg a színészi művészetben. Következésképpen ez a meghatározás, bár nem alaptalan, nem elég pontos, konkrét és nem kielégítő meghatározása az "anyagnak" a mi fogalmaink szerinti értelmezésében. (A későbbiekben majd meglátjuk, hogy "az ember, a maga teljes egészében" mint "alkotó színész" nem annyira "anyaga", mint inkább "szerszáma" a színészi művészetnek, mint ahogy a hegedűsnek hangszere a hegedű, az énekesnek pedig hangszere hangképző apparátusa.)

Mindmáig tartja magát az a vélemény, hogy a színészi művészet kifejező eszközei, anyagai a szó és a tagiejtés. Ha ez igy lenne, a színészi művészet nem volna önálló művészeti ág, nem volna meg a maga sajátszerűsége -, csak két olyan művészet hibridje vagy összege lenne, amelynek a szó és a mozdulat az anyaga.

Az előbb megvizsgált valamennyi meghatározás tartalmazza az igazság egy részét. Hmellett azonban egyikük sem válaszol pontosan és kimerítő teljességgel a kérdésre.

Hogy pontos választ adhassunk, meg kell találnunk a színészi művészetben azt, ami megfelel az előbb felsorolt mind az öt feltételnek. A most megvizsgált meghatározások közül egyik sem felel meg mind az ötnek, bár mindegyikük megfelel az öt közül valamelynek.

Az alapvető választ Sztanyiszlavszkij adta meg. Ez pedig a következő formulas "A színpadi alkotás nagy feladatok kitűzése és valóban hatékony, célszerű cselekvés ezek végrehajtására".

3.

A színész művészetében az emberi cselekvés tökéletesen ugyanolyan szerepet játszik, mint a szó az irodalomban, a hang a zeneművészetben, a szin a festészetben stb.

A cselekvés megfelel mind az öt előbb vizsgált föltéseinek, hozzá kell tennünk, hogy itt is, de később is, aml- 44 -