Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
II. fejezet: A cselekvés a színész művészetében
alapok, alap nélkül nincs igazi művészet, csak dilettantiz-Mi okozza a színészi művészet elméletének elmaradásét más művészetek elméletétől, olyan művészetekétől, amelyek "törvényesített alapokra" támaszkodtak, mint a zene, a tánc, a festészet, a költészet stb.? Tegyük fel, hogy hangok szabályos sorát hallgatjuk. Attól függően, hogy milyen hangokat, milyen összeállításban,milyen sorrendben és milyen rend (ritmus, ütem) szerint hallunk, egyes esetekben azt mondjuk: ez zene, ez zeneművészeti alkotást más esetekben azt mondjuk: nem, ez nem zene, ezek hangok, de nem zene, Hánézünk egy felületre és rárakott festékeket, színösszeállításokat látunk. Egyik esetben azt mondjuk: ez képzőművészeti alkotás (festmény, grafika, díszítőművészeti alkotás, tájkép, arckép, díszítő elem stb.), a másik esetben azt állítjuk: nem, ez csak festékekkel borított felület, de nem műalkotás. Szöveget olvasunk. Megint csak egyik esetben költészetnek, irodalomnak, műalkotásnak fogjuk fel; másik esetben szövegnek, amely esetleg nagyon érdekes, tartalmas, Jelentős, de nem művészi. Emberi mozdulatok egymásra következő sorát látjuk. Az egyik esetben ez tánc, műalkotás; a másik esetben csak mozdulatok sora, semmi más. Milyen esetben foçjuk fel műalkotásnak a hangok, a szinek, a szavak vagy az emberi mozdulatok sorát? A gyakorlati válasz roppant egyszerű: ha ez a sor meghatározott tartalmat fejez ki, ha ez a tartalom képmás fogalmát váltja ki belőlünk, ha ez a képmás lelki izgalmat vált ki belőlünk, ha életbéli asszociáció, visszaemlékezések, gondolatok. érzések, akaratok bizonyos rendszerét váltja ki belő- 1 1. K. Sz. Sztanyiszlavszkij Összes Müvei, l.k. 369-370.o. (oroszul)- 38 ->