Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Mereszjevnek volt akaratereje és igy újra el tudta sa­játítani ezt a mesterséget. Mi több, újra meg tudott tanul­ni egy ennél sokkal bonyolultabb művészetet is:a repülőgép­­vezetést. "Nemcsak hogy makacsul dolgozott, mint akkor,ami­kor járni, futni, táncolni tanult. Igazi lelkesedés fogta el. Igyekezett elemezni a repülés technikáját, átgondolni minden egyes részletet, mindezt a legkisebb mozdulatokra bontani és minden mozdulatot külön megtanulni. Most tanul­mányozta, valóban tanulmányozta azt, amit fiatalkorában ösztönösen tanult meg; ésszel közelitette meg azt, amit az­előtt tapasztalattal, szokásokkal ért el. Gondolatban alko­tórészeire bontotta a repülőgép-vezetés folyamatát, minden ilyen részhez külön fogást alakított ki magának, a lábak minden működési érzetét a bokájából a térdébe helyezte át".22. Ugyanaz az ember különböző objektumokhoz különböző mó­don alkalmazkodik; különböző emberek viszont ugyanahhoz az objektumhoz alkalmazkodnak különböző módon. Az étellel meg­rakott asztalhoz az éhes ember nem úgy alkalmazkodik, mint a jóllakott, az Ínyenc nem úgy, mint akit közömbösen hagy az étkezés. Az ember az ismeretlenekhez nem úgy alkalmazko­dik, mint az ismerősökhöz, a felületes ismerőshöz nem úgy, mint a régi munkatárshoz vagy baráthoz, a feleségéhez neu úgy, mint az anyjához vagy a lányához, főnökéhez nem úgy, mint alárendeltjéhez, ellenfeléhez nem úgy, mint a hasonló gondolkodásuakhoz. Gyakran már az alkalmazkodásból is látható a cselekvő viszonya a tárgyhoz, amelyre hatni akar. Magától értetődik, hogy az alkalmazkodás végtelenül sokféle lehet. Ennek ellenére is általános osztályozás alá vonható. 22. Borisz Polevoj! Egy igaz ember története, Madarász Emil fordítása. Corvina, Budapest 194-7.- 114 -

Next

/
Thumbnails
Contents