Craig, Gordon: Új színház felé - Korszerű színház 58. (Budapest, 1963)
A színház művészete - Első párbeszéd: Egy szakember és egy színházbajáró beszélgetése
Sendez5 Megint téved éa éppen igy gondolkodik mindenki,aki nem ismeri a drámai művészet természetét. Nem; a drámairó elsó müvét úgy készítette, hogy oselekvést, szavakat, vonalat, szint és ritmust használt fel, szemünkhöz és fülünkhöz szólva, ügyesen alkalmazva ezt az öt tényezőt. Néző És mi a különbség az első drámairó ilyenfajta munkája és a mai drámaírók munkája között? Bendező Az első drámaírók a színház gyermekei voltak. A mai drámaírók nem azok.Az első drámairó értette, amit a mai még nem ért. Tudta, hogy ha társaival együtt megjelenik, akkor e vele szemben lévő közönség inkább látni szeretné azt, amit müveinek, mintsem hallani. amit esetleg mondanak. Tudta, hogy a szemre gyorsabban és erőteljesebben lehet hatni, mint bármely más érzékünkre; hogy éppen a szem az emberi test legfinomabb érzékszerve. Amikor megjelent előttünk, elsőnek éppen azzal a rengeteg mohó és éhes szemmel találkozott. Még azok a férfiak és asszonyok is, akik olyan messze ültek tőle, hogy nem mindig hallhatták, amit mond, még azok is közelinek tűntek a számára kivánosi szemük átható élessége miatt.Hozzájuk és a többiekhez akár versben, akár prózában, de mindig oselekedve szólt: költői cselekvéssel és ez a táno, vagy prózai cselekvéssel, ez pedig a kifejező gesztus. Néző Ez nagyon érdekes, folytassa csak. Bendező Nem - inkább álljunk meg itt és vizsgáljuk meg a terepet. Azt mondtam, hogy az első drámairó a tánoos gyermeke volt,- 8 -
