Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)

A Piscator Színpad megszületése

elveivel, mindez olyan együttest teremt, amely lehetővé teszi a legbiztosabb és legtisztább önkontrollt, kizárja a véletleneket és az igazgatót az egésznek ugyanolyan ré­szévé formálja, mint a rendezőt és a színészt,a drámairét ugyanolyanná, mint a dramaturgot. Bgy fiatal színház, amelynek keresztül kell vágnia magát a kezdet nehézségein, egy apparátus, amelynek bele kell Jönnie a munkába, természetesen sokkal erősebben i­­gényli összes munkatársa erejét, mint egy olyan színház, amely az idők folyamán már kifejleszthette a saját, önma­gának megfelelő szervezetét. Ennek ellenére mér most is nagy előnyöket mutat a kollektiv munka elve. Nem csekély mértékben tehermentesíti a rendezőt és az igazgatót.A Jól megszerkesztett gépezetben egymásba kapcsolódó kerekek mintájára alakul ki a ml elveinken nyugvó színházban a kollektiv rendezés jellege is: a rendezői elképzelés mind magától értetőbben és egyszerűbben valósul meg, a filmes, a dramaturg, a szinpadépitész ismeri a rendezés legutolsó szándékát is, tehát Bókkal könnyebben és messze nagyobb mértékben tudja azt támogatni, mint ahogy erre eddig le­hetőség nyílott a színházban.A vezető rendezőre tehát el­sősorban az a feladat vár,hogy apparátusát helyesen szer­vezze meg, munkatársait a megfelelő helyre rakja. A meg­szokott színházi üzem diktatórikus elvével szemben, amely az igazgatót éppoly rabbá változtatja,mint beosztottjait, az egy eszme szolgálatába állított demokratikus közösség elve minduntalan bebizonyítja produktivitását, emberi és művészi jelentőségét. B.P.Berl.Börsenoouxier Ennek a dramaturg-kollektívának a pályafutása tele van félreértéssel, fegyelmezetlenséggel, irodalmi és em­beri féltékenykedéssel és viszállyal, de tele van jóaka-79

Next

/
Thumbnails
Contents