Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)

Kiküszöbölendő hatások

berg alakját, akkor ia eléggé telitett ahhoz, hogy a polgári társadalomnak még számos nemzedékét úgy megfújja a leheletével, hogy azok kibillenjenek papucsaikból. Csak éppen a proletariátus számára - 100 éve halott ez a férfi.

A Haramiák 1926 márciusi előadásával és Jessner szeptemberi Hamlet-rendezésével*" megindult a vita a klasszikus költészet problémájáról a mai színházban. Főképpen a tudományos kritika ragadta meg a témát és különösen Jhering2, foglalkozott vele behatóan Reinhardt. Jeaaner vagy a klasszikusok halála? c. brossurájában. Jhering, aki a kérdést a kor társadalmi struktúrájával való szoros összefüggésben tárgyalja, akinek tehát csak egy lépést kell tennie ahhoz, hogy eljusson a polgári gondolkodásmódból a marxista gondolkodásmódhoz, ezáltal szükségszerúen eljut a klasszikus költészet "tartalmához". Éspedig a tartalomhoz a maga korszakára vonatkoztatva. A klasszikus költészet megelevenitése, közelebbhozása csak akkor lehetséges, ha ugyanolyan kapcsolatba hozzuk a mi nemzedékünkkel, mint amilyen kapcsolatban állt a saját nemzedékével. Ennek semmi köze a formai játszadozásokhoz /modem jelmez, frakkos Hamlet, erődhöz hasonló kastély stb./. A forma itt osak a meghatározott szellemi magatartás kifejezési eszköze /ahogy mindig is lennie kellene/. Ez volt az irányadó szempont a Haramiák-rendezésemnél is. A szellemi célpont az én számomra a proletariátus és a társadalmi forradalom, és az is marad.

1. Leopold Jessner /1878-1945/: kiváló német rendező, a huszas években Németország állami színházainak vezetője. Mint a "Zeit- Theater" képviselője, a nagy klasszikusokon keresztül az aktuális politikai helyzetre igyekezett rávilágítani. A Hamletet a porosz feudalizmus és militarizmus kritikájaként rendezte.

2. Herbert Jhering /1888-/: Lessing-dljas német író és dramaturg, a berlini Akademie der Künste tagja,számos szinházelméleti munka szerzője. 1933 előtt a legismertebb berlini szinikritikus. 1945 után a Deutsches Theater fődramaturgja. A Humboldt-egyeteia tanára.

48