Dürrenmatt, Friedrich: Színházi problémák - Korszerű színház 55. (Budapest, 1963)

dolog elterülhetetlenül elsikkad: Brecht kérlelhetetlenül gondolkozik, mert eok mindenre éppoly kérlelhetetlenül nem gondol.

Végül: az ötletek révén, a komédia segítségével válhat csak az anonim közönség színházi közönséggé, olyan valósággá, amellyel számolni kell, de amely egyben ki ie számítható.Az ötlet különösen könnyen alakítja át a színházlátogatók sokaságát olyan tömeggé, amelyet immár le lehet rohanni, el lehet csábítani, túl lehet járni az eszén annak érdekében, hogy olyan dolgokat is meghallgasson, amelyeket egyébként nem olyan könnyen hallgatna meg. A komédia egérforgó, amelybe a közönség újra meg újra becsábult és becsábul ma is. A tragédia ezzel szemben olyan közönséget tételez fel, amelyet ma csupán kínos erőfeszítéssel lehet létezőnek képzelni: például nincs komikusabb dolog, mint réezvétlenül végigülni az antropozófok1"^ misztériumjátékait.

Ha mindezt el is ismerjük, egy kérdést mégis fel kell tennünk: vajon megengedett dolog-e valamiféle általánosságból egy műfajra következtetni, azt cselekedni, amit épp most tettem, amikor a világ állítólagos alaktalanságából a komédiairás mai lehetőségére következtettem? Szeretném ezt kétségbevehni. A művészet' személyes dolog és általánosságokkal sohasem szabad személyes dolgokat megmagyarázni. Egy művészet értéke nem attól függ, hogy több vagy kevesebb jó indokot találunk-e számára. így tehát én is kitértem bizonyos problémák elől, például nem érintettem azt a mára aktuálissá érett vitát sem, hogy vajon proie/

Az antropozófia, az Uj Magyar Lexikon definiciója szerint, "a'teozófia válfaja, a teozófia, mágia, kabalisztika, szabadkőművesség sajátos vegyülete, mely J. Fich'te és Fr. Schelling idealizmusából is merit. Reakciós, misztikus, idealista tanítás, Németországban a ii. ez. elején keletkezett ..."- 46 -