Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Alekszej Popov: Életünk ügye

112 Somm idézi például Sztanyiszlavszkij beszámolóját, amely­ben elmondta, milyen sikertelenül próbált szerepeltetni a sötétség birodalma szereplőgárdájában egy igazi Tula-kor­­mányzósági öregasszonyt.Eomm véleménye szerint Sztanyisz­­lavezkij megtorpant a realizmus előtt. Sztanyiszlavszkij azonban más következtetésre jut: A sötétség birodalmában rájött, hogy milyen ártalmas a naturalizmus és mennyire összeférhetetlen a művészettel. A filmművészet nem boldogulhat bizonyos "jellegzetes tipusszerüség" nélkül, de ez egyáltalán nem mentesiti a filmrendezőt az alak, a jellem kidolgozása felett végzett munkától, nem mentesiti őt a szinésszel való szoros, or­ganikus és bonyolult kapcsolattól - ismét csak az alak megformálása érdekében. A filmművészet már Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics- Dancsenko számos felfedezését átvette - a cselekmény lo­gikáját, az alak magvát, a belső monológot stb. És sokkal nagyobb eredményt érnek el azok a rendezők, akik például elgondolkoznak afelett, hogyan találhatnák meg a szinész helyes fizikai közérzetét, fecskendők és rzélfuvé beren­dezés nélkül is, amelyek már önmagukban arra késztetik a azinészt, hogy foga vacogjon a hidegtől. Amikor dicsek­szünk a filmtechnikával, nem szabad elfelednünk, hogy ez a technika csapatostól termi az iparosokat és a kontáro­kat,akik képtelenek megteremteni kortársunk művészi alak­ját, a maga gazdag szellemi világával és magas fokú in­tellektusával. Az ilyen bonyolult feladatot nem lehet az­zal megoldani,hogy leborotválják a szinész homlokát/szél­­tében és hosszában/ az intellektuális jelleg minél erő­teljesebb hangsúlyozása végett. Ugyanez a probléma áll fenn a népi színházakkal is. Gyakran hallom: "minek tárgyaljunk önökkel, hivatásos színészekkel, amikor a népi színházaké a jövő? A legkö­zelebbi években több ezer népi szinház nyilik, hatalmas összegeket fordítunk erre a célra".

Next

/
Thumbnails
Contents