Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Alekszej Popov: Életünk ügye

110

megtalálhatjuk a kor dokumentumát. Beek a cikkek a színjátszó művészet mélyeiben lezajló folyamatokról tanúskodnak, s már az a körülmény le, hogy ezek a cikkek helyet kaptak a sajtóban - önmagukban véve már ez is a vita kétségtelenül pozitiv eredménye./

3.

Ismeretes, hogy az élő szervezet növekedése és fejlődése környezetet tételez fel. a azinéaz számára nagyon fontos, hogy - a szó magaeabbrendü értelmében - milyen környezet, milyen légkör alakult ki az adott időszakban művészete körűi.

Tisztában vagyok vele, hogy kissé süritem a színeket, de a mai színészt körülvevő légkört mégis veszedelmekkel teli légkörnek nevezném.

Melyek ezek a veszélyek?

A mesterségbeli hozzáértés kritériuménak általános csökkenése, az "átlagszínvonal" térhódítása, amiről Kozov ir cikkében.

A film aktiv fejlődése és támadó előretörése. Egyesek már elméletileg is megalapozták, hogy a filmművészet elkerülhetetlenül legyőzi a színházat ás a színház, mint művészet, kétségkívül elavult.

A veszélyesek közé tartozik a televízió rendkívüli méretű elterjedése, ami tragikomikusán eltér a televíziós műsorok minőségének fejlődésétől, g a televíziós munka, mint sajátos színészi "ripacskodás" szilárd térhódítása.

A népi színházak nagyarányú előretörése, amelyek a hivatásos színházzal szemben egy kétségtelen előnnyel rendelkeznek: a színészek odaadó lelkesedésével.

Ezenkívül még sok más veszélyt is említhetnék.

Ma már a filmnek is, a televíziónak is, a tevékeny színjátszásnak is megvannak a maga teoretikusai. Ez önma-