Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

A színész művészete ma

8

volt a jellemző, a Művész Szinház uj, elmélyülten pszichologizáló színészek egész galériáját adta.

Ma például fél kezünkön megszámolhatjuk a romantikus színészeket, ezzel szemben széles körben elterjedt a pszichológus-analitikus színész típusa, aki nem annyira pátoszával igyekszik elragadni a közönséget, mint inkább az érzelmi ráhatás egyéb eszközeivel.

Jó-e vagy rossz, amikor ily módon változnak az eszmék kifejezésének formái? Csökken-e ettől a művészét hazafias pátosza, vagy ez az előadói stilus fejlődésének természetes útja? Az ember pszichológiájának és az élet változásának milyen fokától függ ennek a stílusnak a változásai Mindezek olyan fontos kérdései a mai művészetnek, amelyeken el kell gondolkodnunk.

Mint a kor állhatatos követelménye merül fel ma a művészet és a valóság legszorosabb kapcsolatának problémája.

A színház története azt bizonyltja, hogy az élethez való közeledés mindig szerves követelménye volt a színházművészetnek, különösképpen a szinész művészetének. Az egész XIX. század az előadás mindenféle feltételezettségeiről való lemondás jegyében múlt el. "Az élettől vegyétek mintaképeiteket" - mondotta Scsepkin. A természetességért, a színpadi igazságért harcolt Belinszkij és Gogol, 08ztrovszkij és Lenszkij,10, Zanykoveckaja11, és Szakszaganszkij. ' És minden következő nemzedékkel a

10,Lenszkij /Verviziotti/, Alekszandr /1847-1908/ nagy orosz szinész, rendező és színészpedagógus, a Kis Szinház művészeti vezetője.

11’ Zanykoveckaja /Adasszovszkaja/, Marija /1860-1934/ nagy ukrán színésznő, az első ukrán hivatásos társulat egyik alapitója.

* Szakszaganszkij /Tobilevics/, Panasz /1859-1940/ kiváló ukrán szinész és rendező, Ivan Karpenko-Karij drámairó és Mikola Szadovszklj szinész testvéröccse.

12