Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)
J. Poljakova: A hagyomány fonákja
74 mas irodát falán Afrika térképével, a teázgatást a réz szamovár körül, a kastély ablakai előtt virágzó cseresznyéskert fáit, az éjszakai ködben párázó tavat - mindezt viszontláthatjuk a fővárosi és a vidéki színházakban is. A csehovi költészet és kiélezett gondolat, az igazi életre való elviselhetetlen vágyakozás azonban nem mindig él a színpadon. Nagyszerű színészi alakításokat láthattunk Csehov-darabokban: a Vörös Fáklya Szinház Sirálv-előiq -575— adásában Kapusztyina Nyináját vagy Romanov Ványa bácsiját. De például Asztrovnak, annak a hősnek, akinek Csehov sok egyéni gondolatát és érzését adta át, eddig még nem volt szerencséje a színpadon, jóformán még senki sem tudta megközelíteni azt az alakot, amelyet majdnem hatvan évvel ezelőtt Sztanyiszlavszkij alkotott meg... Amikor 1944-ben Moszkvában vendégszerepeit a szverdlovszki szinház, Ványa bácsit nagyszerűen játszotta Bo- 21 risz Iljin, ' Asztrov azonban ebben az előadásban fáradtnak, száraznak látszott, nagyon hasonlított Csehovnak arra az arcképére, amelyet Brazovszkij * festett, s amelyet Csehov annyira nem szeretett és amely nem is hasonlított lelkileg C8ehovra. A Leszja Ukrainka Szinház legutóbbi moszkvai vendégjátéka alkalmával pedig Romanov Ványa bácsija mellett Resetnyikov Asztrovját láthattuk. A színész meggondoltan .játszott, nem sértette a fülünket Kapusztyina, Vera /sz. 1954/ a novoszibirszki Vörös Fáklya Szinház színésznője. 20' Romanov, Mihail /sz. 1896/ kiváló szinész és rendező, a kievi orosz drámai szinház /Leszja Ukrainka Színház/ főrendezője.p-j Iljin, Borisz /sz. 1906/ a szverdlovszki Lunacsarszkij Szinház szinésze. Brazovszkij, Illarion /1866-1915/ a századforduló táján népszerű orosz festő. 2^' Resetnyikov, Alekszandr /sz. 1917/ a kievi Leszja Ukrainka Szinház szinésze.
