Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)
Képzelet
Ezt a három játéktípust nem tekintjük a lelkiismeretlen munka péídáinak, nem arról van szó, hogy a színész tudatosan semmibe veszi mesterségbeli kötelezettségeit, hanem téves alkotási elvekből indul ki, A hazug játék valamennyi tipuaa az alkotási folyamat telj ességének megsértéséből ered, H& teljes az alkotási folyamat, akkor a szinpadi művészet három momentuma - l.az alakítás szervessége, 2. az elgondolás eredetisege és 3. a szinpadi fogások /a színész technikája/ - teljes harmóniában áll és egyik sem akar eluralkodni a másik kettőn. + Ha leszögeztük, hogy a játék hamis típusai a hamis képzelet eredményei, ezáltal hangsúlyoztuk az aktiv alkotó képzelet jelentőségét az igazi teátrálitás megvalósításában, Nyilvánvaló, hogy alkotó képzelet nélkül abszolúte lehetetlen a szinpadi képazerüség megszületése. Sztanyiszlavezkij a képzeletről szóló fejezet befejezésében igy irt: "A szerepen végzett alkotó munka és a drámairó szóbeli müvének szinpadi mesévé történő átalakítása elejétől végéig a képzelet részvételével folyik le”. Bármennyire egybeessenek is a színész és az alak egyéni sajátosságai, teljes azonosságról nem lehet szó és a színész saját személyével soha nem helyettesítheti a szinpadi alakot. A színpadi jellem csak akkor lesz művészi képmás, ha a színész költői alkotásának teremtménye lesz. A színész saját képzeletében hősét a maga érzéseivel ruházza fel, ennek folytán a hős élményeiben szervesen jelentkezik a színész énje, de ez az én megváltozik az alak jellemének és cselekvéseinek hatására. A színész elmondhatja hőséről: "Ő bennem van, én pedig benne vagyok". Ha nincs meg ez az ellentmondásos egység, nincs é’.ő szinpadi képmás sem.- 75 -
