Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)

Képzelet

Szándékosan hangaolyózzuk a képzelet jelentőségét a sziuéïsz művészetében, mert & rendező tapasztalatában bízva, sok színész, különösen a fiatalabbja nem eléggé fejleszti alkotó képzeletét, tevékenységét arra korlátozza, hogy pontosan és engedelmesen végrehajtsa a rendező utasításait és azzal önmaga számára is észrevétlenül megszűnik önálló művésznek lenni.

A színész egyébként csak abban az esetben fejezi ki teljesen a rendező elgondolását, ha saját alkotó feladaté nak tekinti ée érzi ezt az elgondolást.

A ssipéas ajte# Mi&lsX?

Nem tartunk igényt a probléma első felvetőjének elmére, csak emlékeztetni szeretnénk néhány általánosan ismert igazságra, amelyet a színészek gyakorlatban gyakran figyelmen kivűl hagynak

Ha a színész nem akar gyalog lenni a rendező sakkjátékában, ki ksll fejlesztenie magában az Önálló ás tevékeny képzeletet..

"Ham az a képzelet, ha vissza tudunk emlékezni valóban létező tárgyakra - ez osak emlékezet delga -, has«a az, amely alkot, aktiv, hatalmas, egyetlen kigondolt személyben egyesíti néhány reális ssemály tulajdonságait, amely a színészt a költő ihletének részesévé teszi, arra kényszeríti, hogy történelmi hősök életéhen vegyen részt vagy szenvedélyekben lángoló emberek életének részese legyen, a sasai fantáziájának teremtményeit reális élőlényekként fogja fel; a képzelet valami varázslattal megmutatja a színésznek arcukat , hősi magatartásukat, nyelvűket, szokásaikét, jelleműk legkisebb árnyalatait, lelkűk minden mozgását, beleértve az egészen sajátazerü sajátságokat is." Talmának^^eeek-587 falna, François-Joseph /1763-1826/ kiváló francia tragikus színész, aki bonyolult életútja során többször la kacérkodott a haladó eszmékkel.

66