Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)
Képzelet
És képzeljék, Így fogja végigjátszani az egész előadást, teljességgel nélkülözni tudja a képzeletet. Ha az Íré, még a középszerű Íré is, verset ir vagy elbeszélést, mégis csak fel kell ajzania képzeletét, hogy témát keressen és megtalálja hozzá a szükséges szavakat. Amikor a szobrász, a zenész, a festő alkot, neki is fel kell ajzania képzeletét, mert különben semmi eredménye nem lesz munkájának, a színész számára azonban nem kötelező ez az Izgalom,mert hiszen ő maga is az alkotni szánt művészi képmás anyagi része, testével, hangjával, tekintetével az elképzelt jellem realitását fejezi ki. És ebben rejlik a színművészet hatalmas veszélye. Mindenekelőtt emiatt kell éppen a színházban keresnünk a legtöbb dilettantizmust, a legtöbb költőietlen alkotást. És az a legborzasztóbb.hogy ez az iparosmunka még őszinte és lángoló is lehet. Ki ne látott volna közülünk olyan színészt, aki modoros és sematikus alakítása közben valóságos könnyzáporban tört ki. Az átélés mint olyan, a színész őszintesége a színpadon még nem a művészet záloga. A képzelet tökéletesen hiányozhat, minthogy a színpadi képzelet költői és alkotó aktus, nem pedig az idegrendszer reflexe. És az életszerű közérzet igazsága a színpadon szorosan hozzátapadhat a legpőrébb művészi hazugsághoz. A színész alkotó képzeletének tevékenynek kell lennie - ez a színész művészetének legfőbb törvénye. A színpadi képszerűséget osak akkor érheti el a színész, ha játék közben állandóan az aktiv alkotó folyamat állapotában van. Mig minden más művészetben a művész egyetlen egy alkalommal élte át az alkotás időszakát, és utána a képzeletében megjelent képeket külső formába önti, de nem tér vissza az egyszer már átéltekhez, a színésznek művészete természeténél fogva minden alkalommal újra és mintegy először kell felajzania a képzeletét és ki kell fejlesztenie magában a nyilvános és állandó képi gondolkodás képességét. A színpadi képszerUség feltételezi, hogy nemcsak egy-szerűén pontos ismétlését adjuk az egyszer már megtesteai- 62