Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)
Teátralitás és igazság
művészet csúcspontja Lear király alakja, analyst as a felismaréa szült, hogy az Sózás ás az agolznus törvényein alapuló életforma alapvetően embertelen. Az orosz drámairodalom hatalmas fellendülését a gondolkodó Csackij^ ihletett alakja jelzi. Ő az, aki nlndenen áthatoló éles szenével fellsnerl a nemesi-feudális rendszer rothadtságát és hamisságát. A gondolkodó hőaSk óriási szenvedéseken nentek keresztül, eljutottak a kétségbeesésig és elbuktak a rossz és a társadalmi elnyomás erőivel vívott egyenlőtlen harcban, de tragikus gondolkodásuk, eszmei kereséseik pátosza az emberek nemzedékeit gyújtotta lángra, és a régi, embertelen világ lerombolásának hősi pátoszává fejlődött. Az októberi forradalom hajtotta végre az emberiség életében azt a nagy fordulatot, amelyet Engels jósolt meg,amikor azt mondotta, hogy a történelem a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába lép át. Az emberi értelem, amely a kor élenjáró ideológiájában, a munkásosztály pártjának világnézetében fejeződik ki, szabadon rajzolta fel a földkerekség egy hatodán a fejlődés útját az emberi társadalom számára. A mindaddig kaotikusán fejlődő valóságról kiderült, hogy az élet legmélyebb tudományos kutatásának alapján kidolgozott és mozgását aktivan elősegítő törvényeknek van alávetve. A szovjet színházban, a szovjet színészek művészetében a gondolat elvesztette tragikus színezetét és hősi színezetet vett fel, a lángész erejévé lett,amely nyíltan és egyenesen vezeti el az emberiséget az igazsághoz, szenvedélyes harcra hiv a társadalmi igazságtalanság ellen. A gondolat a színpadi alkotás leikévé lett és a költői emóciók világát a felismert és lelkesítő eszmény fokára emelte fel. A cselekvésre törő és cselekvésben megvalósított gondolat - napjainknak ez az életnormája - tükröződik a kommu-36/ Grlbojedovi Az ész baj.lal Jár cimü színdarabjának főhőse.- 26 -
