Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

FŐ, HOGY RÍMELJEN

Ken tudón, önök hogy vannak vele, de én, valahényszor egy keresztrejtvényt megfejtek, képtelen vagyok félretenni anélkül, hogy vissza ne térnék a kezdetéhez és el ne olvasnám újra a rejtett idézetet, egyik derékba tört szót a másik után.

Ez az inger, elismerem, ostobaság. Az ember, már miközben az utolsó hézagokat betömte, rájött az idézet értelmére. Maga az idézet csak kihasított töredéke egy nagyobb összefüggésnek és ily módon önmagában vajmi kevés élvezetet nyújt.

Az egészet most csak azért említem, mert a musical comedyk dalszövegírói munkáját oly gyakran hasonlították a keresztre jtvénykészités aprólékos és felettébb rugalmas munkájához, és mert a musical comedyk dalszövegírói munkája ma oly kétségbeejtő helyzetben van.

A megbénult ihlet

Valamiképpen elszállt az ihlet. Vagy magának a Urai szellemnek sérült meg a szárnya, vagy a keresztrejtvény-hasonlat szállt túlságosan sok firkász fejébe, mígnem kialakult bennük a hit, hogy elég, ha a szavaknak értelmjik van, a sorok ütemesek és a rímek szabályos időközökben visszatérnek - a munka elvégeztetett.

Ha egyszer a strófa szótagjait pontosan megszámláltuk, a strófának immár nem szükséges tartalmaznia semmit, ami vonzó,

60