Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

Csakhogy ez nem mindig dráma

A vállalkozás áldásos volta nem törvényszerű. A ponyva aindig ponyva és jól tesszük, ha valaaennyien fölébe emelkedünk. De az irodaion viszont nem automatikusan dráma. A dráma egy más műfajokat nem érintő sajátos kötelezettség nyűge alatt sínylődik - bár ez a kötelezettség nem szükségképp átkos a világ minden táján gyors ütemben közösen átérzett feszültséget kell teremtenie 200-2000 ember között és ezt a megosztott feszültséget megszakítás nélkül tartania kell, amíg csak aznapra nem végzett.

A könyv oldalaira leirt sorok hatása kényelmesen elterpeszkedhet bármilyen számú lefekvés előtti estén keresztül; gyakran még hálásak is vagyunk az apály-dagály ritmusért és örülünk, hogy van valamink, amihez majd másnap visszatérhetünk. De a színház a művészetek Hamupipőkéje; neki éjfélre pontosan célba kell érnie.

Nyilvánvaló, hogy ennél misem lehetne nyilvánvalóbb. ís mégis, mindenfelé - különösen az Off-Broadwayn, amelytől pedig azt várnánk, hogy mélyrehatóan és szenvedélyesen kutassa a drámai feszültséget - egyre gyakrabban látjuk, mint nyújtózik el a darab, kéjes lustasággal, az irodalmiasság mezőin, néha éppen a kísérlet szent nevében. Kzelőtt néhány héttel például egy "dramatizálást" kaptunk Kafka A büntetótelepen cinü novellájából1^. íz a novella röviden és hátborzongatóan tárja fel az embernek azt a szükségletét, hogy sanyargató szőrcsuhát húzzon valakire - és ha senki más nincs kéznél, akkor saját magára.

1^A Kafka hires novellájából készült dramatisálás fin the Penal Colony. 1962) Bunker Jenkins munkája.

bi