Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

ár, ha a majdan megszülető miitől igazi színvonalat és maradandó hatást lehet remélni.

És mégis, az Off-Broadvay most befejeződött szezonja során a legkevésbé sem ment ritkaságszámba, ha a műsorfüzetben azt olvastuk: a ma esti kísérlet az Írónak - a szó szoros értelmében - első próbálkozása, hogy a színházat a maga céljaihoz idomítsa. Azt hiszem,manapság egyre inkább úgy vélekednek, hogy a tehetséget a lehető leggyorsabban fel kell használni, addig állítani ki a lehető legélesebb reflektorfénybe, amig még rajta a hamv; közszemlére tenni, mig nyers energiáinak teljében van, mielőtt még beállna az érlelődés, a megfontolás folyamata, mielőtt még hozzászokna a fékezés, az irányitas tudományához.

Két ok

Hogy én ezt a hajlamot potenciálisan igen károsnak tartom, annak két oka van. Az egyik az, hogy az alkalom, amelyet az Off-Broadway nek nevezett színházi burjánzás jelenleg annyi fiatal férfinek és nőnek nyújt,könnyen lehet jótéteménynek álcázott pszichológiai bumeráng. Az irót felszólítják, hogy ugorjon rekordot; de mivel egy szóval sem világosítják fel arról, hogyan mozgassa izmait, és edzési eredményeire sem kiváncsi senki, könnyen lehet, hogy az ugrás nyomorékká teszi.

Az Íróban felszítják az álmot, hogy átugorhatja a tanulóéveket, sőt,arra biztatják, hogy tagadja meg a tanulóidő puszta fogalmát is, hiszen semmi szükség rá, hogy először a színfalak mögött szokja meg a színházhoz megkívánt hőfokot. Szó sem esik többé előtte arról, hogy pályájának tényezői között a türelem a legcsekélyebb szerepet is játszhatja.

A kérlelhetetlen gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a közönség az Off-Broadwayt korántsem tekinti a kiskorúak homo-5^