Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)
I. Gondolatok színházról, drámáról
Blőször Is Tolt egy valóságos emberünk, aki egy valóságos helyszínen valóban éhes volt. Mivel valóságos éhség hajtotta, kénytelen volt a valóságos lehetőségeket megvizsgálni. Megvizsgálván őket, cselekedett - fantasztikus módon, meglehet, de nem ok nélkül. A munka elvégeztetett A cselekvés sorén lenyűgözően és közvetlenül szórakoztatott bennünket; soha nem éreztük szükségét annak, hogy a spagetti- és csirkecsont-ügyön túl a motívum lényegét kutassuk, mert ehelyett az emberi sors lényege állt előttünk, mély, alapos ás kielégítő művészi demonstrációba foglalva. No és a másodlagos értelmek? Tessék - most már választhatnak, amilyen tetszik; találhatnak, amilyet csak keresnek. Az alapvető, a lényeges munka elvégeztetett; létrejött az erőteljes mag: egy meghatározott időben és térben zajló történés. Az az ember, aki hátsó gondolataival, szimbolikus végső levezetéseivel traktál bennünket ás következtetéseket von le egy eseményből, anélkül hogy venné a fáradságot és először bemutatná ezt az eseményt a maga természetes gazdagságában és önmagából fakadó jogosultságában - az az ember nem tesz mást, mint véget nem érően fecseg olyasvalakiről, akivel soha nem találkoztunk vagy egy olyan helyről, ahol soha nem jártunk. A leggyakrabban öncélú játék bontakozik ki előttünk: pusztán arról van szó, hogy az Író formába ráz egy eszmét, amely agyának külső szféráiban kering. Bizonyos értelemben uj drámaíróink közül igen sokan túlságosan is sietnek.Következtetéseket akarnak levonni egy ebédből, mielőtt az ebédet felszolgálták volna; és végső Ítéletet akarnak hozni az emberből, mielőtt az emberbe életet leheltek volna. 1962. május 6
