Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

III. Néhány Shakespeare-előadásról

szik, mintha az est további részét egy méltóságban és erőben nem szűkölködő thánnal tölthetnénk. Mr. Clenentsnek fellépése is van, nellbősége is. Hideg tárgyilagosság Azonban nen sokkal később, a "Volna csak aeg" kezdetű aonológot hallgatva, egyszerre csak valamelyest megrökönyö­dünk. Most, hogy mozgásba lendült a becsvágy - mi történt az érzelmekkel, az indulatokkal? A monológ gördülékenyen, egy teljesen lucid és éber elme megnyilatkozásaként pereg le, hű­vös és formás tárgyilagossággal, amely arra vall, hogy itt jól megszervezett elvi állásponttal van dolgunk. A szavak mö­gött nincs sem feszültség, sem lelki viaskodás. Azt kérdez­zük magunktól! vajon ez a Macbeth naponta öl királyt? Mindenesetre úgy tűnik, hogy az ilyesmi már nem vált ki belőle komoly aggályokat. Ő nem ismeri az első előadás lámpa­lázát. Amellett a tett előtti, feszültséggel terhes szakasz­ból egy másik esemény is kiszivattyúzza baljóslatú hangula­tát. Michael Benthall^ rendező akaratából a királyi udvar­tartás valamennyi tagja olyan nyugodtan, illemtudóan és rá­érősen kíván egymásnak jó éjszakát, mintha minden kétséget kizáróan meg akarnának győzni róla, hogy itt ma éjjel egytől egyig mindenki pompásan fog aludni. A felfelé vezető kő lépcsősort, mielőtt még Mr. Clements munkához láthatna, olyan álmositó légkör lengi körül, hogy színész legyen a talpán, aki éppen most ludbőrössé tudná ten­ni a hátunkat. ^Michael Benthall (sz. 1919) angol rendező; elsősorban Shakespeare-drámákat visz színre, 1953 óta az Old Vic igazgatója. 120

Next

/
Thumbnails
Contents