Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

Ez a színművészet "a nagy történelmi korszakok közül egye­dül képes a finom impressziókra és a megtört hangokra." /Pokorný/ Az előadást a legfinomabb kifejezésbeli árnyala­tok jellemzik; például a "szó-diszletek", melyeknek terje­­delmessége is utal a színművészet stílusára! Csáduratta: /feltekint/ Alkalmatlan vihar közeleg. Látni lehet, a szelid pávák hogy nyugtalankodnak, rázzák tollúkat; a vadkacsák felszálláskor elvesztik nyugalmukat és nem kapnak szárnyra -az alkalmatlan vihar épp úgy fenyegeti a széles ég­boltot és az emberi szivet, mikor a vágyak hevitik. És lejjebb: Sötét felhő, mint a bivaly nedves hasa, mint a méh hasonlít Visnuhoz, aki az egekből ide céloz, sárga villámai, mint Visnu ruhája, mint kagylóhéj isten tenyerén, kavarog a héjaraj. És lejjebb: A test egész sötét, mint Visnu, mint kagylóhéj isten tenyerén, körül rajban a héják, a felhő mint isten-diszkosztartó felemelkedett, villámok szövik selyemből ruháját. A folyó ezüsthöz hasonló csepegő eső, csörgedező áramlásban folyik a felhő méhéből, s a pillanatban, mihelyt az ember megpillantja, újra eltűnik - és úgy látszik, hogy az ég foszlányai villám-lámpák lángjától emész­tetten szállnak. Az égbolt telve összegyűlt felhőkkel, melyek ezer alakban szállnak előre, mint a csakravákok - piros libák összebújó párjai, mint a félénk vadkacsák sora, mint a delfinek, rajokban nyüzsgő halak; mint a paloták es sziklák várfala, tépdesi a szél, mintha valaki közben a tollát szaggatná ki. Szudraka: Agyagkocsika 32/ Az Agyagkocsika Ivo Fischer és Jaroslav Pokorný cseh szövege alapján.- 42 -

Next

/
Thumbnails
Contents