Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)
I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek
A színésszel szemben támasztott mozdulatbeli igények óriásiak: Darduraka: Ostoba, a hátam mögött kínozhatod, de a szemem előtt nem! /Máthura taszit egyet Borbélyon és ököllel orron vágja. Borbély úgy tesz, mintha elájulna és lerogy a földre. Darduraka odaugrik és közéjük áll. Máthura üti Dardurakát. Darduraka viszonozza az ütéseket./ Máthura: Jaj, jaj, átkozott fattyú, ezért meglakolsz! Darduraka: Bolond, te ütöttél meg engem, mikor az utcán mentem. Ha holnap megütsz a királyi udvarban, majd meglátod. Máthura: Hát meglátom. Darduraka: Hogy-hogy meglátod? Máthura: /kimereszti a szemét/ így látom meg! /Darduraka port szór Máthura szemébe és a Borbélynak jelt ad a menekülésre. Máthura behunyja a szemeit és elesik. Borbély elfut./ Agyagkocsika A színész egyszerre mimus és táncos: Borbély: A kártyaszoba tulajdonosa és a játékos valahol máshol keresnek engem, közben én útnak indulok az ellenkező oldalra, bebújok ott abba az üres templomba és istennőnek tettetem magamat. Mimikus jelenetet játszik. Végül odalép az istennő helyére. Agyagkocsika A színészi stilus alapja az előirt kifejezési eszközök kánonja: vannak meghatározott jellemtipusok, nyelvhasználat és beszédmód, van szótára a gesztusoknak stb. A görög tragédia színészének mindenekelőtt kifejező erejű, alakítható hanggal és kielégítő alakkal kellett rendelkeznie. Az indiai színésszel szemben sokkal nagyobbak az igények. Tőle a következőket kívánják:- 43 -
