Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

ledik hozzá a megszabadító halál, lényén elhatalmasodik a békesség, amely szilárdan és szigorúéul le akar számolni az élettel! úgy, ahogy az isteni törvények parancsolták nekünk. "

Persze, ez is katarzis, mégpedig egy nagy alkotó egyéniség hatalmas erőfeszítéssel megvalósított katarzisa; de a világból és a társadalomból való menekülés, vagyis konkréten - a feljegyzés az 1920 februári előadásról szól — a Kemzeti Színház akkori közönsége előli menekülés katarzisa. Ha a közönség soraiban fogékony egyének vannak, azok ezt meg is értik. De mint egész, a közönség nem létezik. Semmiféle nagy társadalmi igyekezet nem egyesiti őket, a kollektiv társadalmi katarzisnak nincs miből megszületnie.

Ma a nézőtéren újra olyan társadalom ül, amelynek van pozitiv ideálja. Semmiképpen nem akarok idealizálni, mikor az "ideál" szót használom, noha ez a szó sok fülnek eléggé régi módiasan hangzik. A valóságban ez a szó ismét a legmodernebb lett nyelvünk egész szótárából. Az ideál létezik - a kommunizmus már régóta nem utópia -, a holnapok várása nem frázis, a társadalom a maga egészében előrehalad és az élet átalakulása látható tény. Ez a fejlődés már nem lökésszerűen, különálló időszakokban megy végbe, hanem szüntelen áramlásban - a szemünk előtt. Ha a társadalmat a maga egészében nem hatná át a nagy gondolat, ilyen fejlődés nem volna lehetséges; a történelmi folyamat semmiféle kényszere, semmiféle automatizmusa nem tudná létrehozni. Mondhat akárki akármit, lehetnek olykor fejlődésünkben negativ jelenségek, mint pl. az anyagi színvonal emelkedésében vagy az ifjúság nevelésében megmutatkozó hibák, de azt a tényt, hogy az uj társadalom létezik és uj szelleme minden átalakulás alapvető tényezője, nem lehet elvitatni. Bár ezideig színházaink nézőtere ezt még nem tükrözi eléggé, mégsem lehet állitani, hogy egyáltalában nem tükrözi vissza. A nézőtér lényegében megváltozott: a szocialista ország népe tölti meg.- 112 -