Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

konstruálni; egyértelműen meghatáromi nem tudjuk. Ez a fő oka a kezünkben levő szöveg többértelműségének. Ez a szöveg uj kapcsolatokat teremt, az idő és a társadalom változásával uj jelentést nyer, különböző okokból egyszer a könyvespolcon pihen, másszor a színpadra hivják. önmagában hordja a katarzis lehetőségét, mint ahogy magában hordja azt minden nagy mű, beleszámítva a legsötétebbeket is, amilyenek az Oidipusi. a III. Richárd, a Borisz Godunov. De ez a lehetőség csak egyetlen esetben realizálható: ha a nézőtér is képes rá, hogy a lehetőségből megteremtse a valóságot ; ha a nézőtéren azok az erők vannak fölényben, amelyek képesek cselekvőén egyesülni a drámával ; ha a nézőtér a minden dráma polaritását alkotó alapvető ellentmondások, tendenciák közül azzal tud azonosulni, amely összhangban van a társadalom felemelkedő erőivel. A szinház csak a nézőtér által integrálódik — maga a társadalom egészíti ki.

A Nemzeti Szinház eddigi Hamletéi, a nyolcvanas évektől tegnapig, törvényszerűen arra kényszerültek, hogy a katarzist - ha egyáltalán keresték - a világtól való elfordulásban keressék. A legkifejezőbben nyilvánult meg ez a tény Vojannál, aki egybehangzó tanúbizonyságok szerint, metafizikus meditációval oldotta meg a katarzist. "Ugyan hogy is foglalkozhatott volna ez a Hamlet bosszúval?®0^ hangzik Vodák visszaemlékezése. - A szellemálmok birodalmában él és feladata, hogy minden érzékeny, sebezhető lényt gyengéden, szomorúan és bánatosan kolostorba küldjön, mert ott megmenekülnek a világi szenny és aljasság elől. Időnként ki is szakítja magát a saját szellemi elmerültségéből, felugrik és haragra gerjed, férfias, acélos mondatokat ejt, fenyegetően és kegyetlenül vicsorítja fogait, de csak azért, mert felébresztették és kizökkentették töprengéseiből; és amikor látja, hogy a temető-jelenettől kezdve köze-60/ Vodák már említett Shakespeare kötetéből. Prága 1950.- 111 -