Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

III. Megtisztulás

hogy elbűvöljék a hegyek holdfényes csúcsai és hogy gyermekeket szüljön. Ne terheld a lelkiismeretedet, Nyeprjachin. Ne akadályozd meg, hogy fenékig üritse az ifjúság poharát... /Tyimosa tétovázik, Berjoz'kin kézenfogja/ Egyszer majd a tied lesz - de nem azonnal. Egy gyönyörű éjszakám majd odafut az ablakocskád alá és te megbocsátasz neki.Már csak azért is, mert négy éven keresztül verekedtél és csaknem meghaltál érte. Emlékszel, katona - hogyan vágtak ketté bennünket a kivégző tüskén, de mi mindig újból összenőttünk és újra támadásba mentünk. Minél többet ad valaki, annál erősebb.

A boldogság nem az, ha - sokat kapnak: a boldogság az

p q /

ha - sokat adunk. Az az ember, aki ezt a felismerést kiharcolja magának az élettől, a falként reánehezedő tegnap minden árnyával szemben és a szivét csábitó minden varázsszerrel szemben, az az ember él és meg is védi életét. Az ilyen ember, tetteinek erejénél fogva, az uj közönség törvényhozójává, haladó értékévé válik. Itt jutottunk legközelebb a hőshöz. És Leonov nevének kiejtésekor kerülünk legközelebb az alkotómunkának ahhoz a típusához, amely a szocialista drámát a legbiztosabban előbbreviheti további fejlődése során. Mert az ő drámai alkotómunkája negyedszázadon át hü maradt a negyvenes évek végén megfogalmazott hitvallásához: "A jövő minden témája és az ihlet minden kincse a munkában, a világot megváltoztató csodálatos munkában rejlik, s nem a sors sötét odúiban és a sekély emberi szenvedélyekben. "5°/

És végezetül szóljunk még egyszer arról a szocialista drámaíróról, akinek alkotása túlnyomórészt a kapitalista világ körülményei között és az ellene vivott harcban szüle-29/ Leonov darabjával a könyv szerzője Erősebb, aki sokat ad cimü cikkében foglalkozott részletesebben a Traha- Möszkva c. folyóirat 1957 áprilisi számában. /Szerző/

30/ Leonyid Leonov A mai színház cimü, 19^7-ben megjelent

cikkéből. /Szerz37- 97 -