Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
II. A dráma drámája
a pusztulást", hogyan érhető el az az állapot, amikor az emberben minden meghalt, pusztán a szellemi lét marad fenn, amelyet semmiféle érzékelés nem befolyásol. Ezt a célt szavakkal nem lehet elérni: maga a nyelv a legnagyobb akadály abban, hogy bármit is megismerjünk. A létezés e legmélyebb összefüggését leghamarabb valószinüleg akkor érhetjük el, ha lemondunk mindenfajta erőfeszítésről, hogy bármit is kifejezzünk. És az igazság az, hogy minden a pusztulás felé tendál - a világ az értelmetlenség hullaszinháza. A Godotra várva“^ c. kétfelvonásos darabnak nincs cselekménye. Mint Ionesco, Beckett is eltörli az eddigi színház konvencióit: a cselekményt, a pszichológiát, a jellemeket, a kauzalitást és a párbeszéd logikáját, sőt bizonyos momentumokban a nyelv közlő funkcióját is. Programszerűen fosztja meg az alakokat mindenféle kapcsolattól, nem helyezi el őket sem időben, sem térben. Valahol az országúton, semleges, minden ismertető jegytől "megszabaditott" térben, két ember, akiről semmit sem tudunk és nem is tudhatunk meg, vár valakit, akiről szintén nem tudjuk, kicsoda. Csak annyit tudunk, hogy ezeket az embereket Estragonnak és Vladimírnak hivják és a férfi, akire várnak, Godot, ügyetlen ténykedésük: a tétlenség - az idő megállítása, értelmetlen dolgok véghezvitele. Tökéletesen cselekszik ezt: szövegük kiváló anyag a bohócok számára. Majd ha eljön Godot csak akkor kap - vajon kap-e? - minden értelmet: a nyelv, a létezés, az élet - "és mindez". Ma már egész irodalmat foglalkoztat, ki az a Godot: Isten? Megváltó? Reménység? Az angol God név alapján egyesek arra következtetnek, hogy mindez - talán - a vallásos bizonyosság iránti vágyat jelképezi. De akár igy, akár úgy, lényegéber. nem ez a döntő: Godot valaminek az álneve, ami értelmet adhat az értelmetlennek tűnő létezésnek. Az első rész végén 24/ A párizsi Babylon Szinház 1955 januárjában mutatta be a darabot. Azóta ötszáz alkalommal játszották. Beckett müvei több mint húsz nyelven láttak napvilágot./Szerző/- 57 -
