Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
II. A dráma drámája
Mrs. Martin:Milyen különös! Mr. MartinsMiiven különös! Csakhogy én asszonyom, öt héttel ezelőtt elhagytam Manchestert. Mrs. Martins Milyen különös! Milyen csodálatos véletlen! Én is öt hete hagytam el Manchestert, uram. Mr. Martin:A nyolc óra harmincas vonattal utaztam,aszszonyom, amelyik négy negyvenötkor érkezik Londonba. Mrs. Martin:Milyen különös! Milyen csodálatos! És micsoda véletlen! En is ugyanazzal a vonattal utaztam, uram! Mr. Martins Istenem, milyen különös! Akkor talán a vonatban láttam önt, asszonyom? Mrs. Martins Könnyen lehetséges, nincs kizárva, elképzelhető és végül is - miért ne. De egyáltalán nem emlékszem rá, uram! Mr. Martins Másodosztályon utaztam, asszonyom. Angliában nincs másodosztály, de én mégis másodosztályon utazom. Mrs. Martin:Milyen különös, milyen szörnyen csodálatos! És micsoda véletlen! Én is másodosztályon utaztam, uram! Mr. Martins Milyen különös! Akkor talán a másodosztályon találkoztunk, drága asszonyom? Mrs. Martin:Könnyen lehetséges és egyáltalán nem valószinütlen. De nem emlékszem jól vissza, uram! Mr. Martin:Az ülőhelyem a nyolcas kocsiban volt, a hatodik fülkében, asszonyom. Mrs. Martins Milyen különös! Az én ülőhelyem is a nyolcas kocsiban volt, a hatodik fülkében, kedves uram. Mr. Martins Milyen különös, milyen csodálatos véletlen! Talán a hatos fülkében találkoztunk, drága asszonyom? Mrs. Martins Ez valóban lehetséges! De én nem emlékszem, drága uram! Mr. Martins Az igazat megvallva, drága asszonyom, én sem emlékszem, de lehetséges, hogy ott láttuk egymást, és ha elgondolom, a dolog könnyen lehetségesnek is látszik. Mrs. Martin:Oh, valóban, igy van, igaz, uram. Mr. Martin:Milyen különös! A hármas ülőhelyen ültem,az ablak mellett, drága asszonyom.- 52 -
