Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
II. A dráma drámája
Mi A kopasz énekesnő? Következetes paródia, amely azzal tiltakozik a korabeli színház ellen, bőgj' valamennyi alapelemét ad abszurdum hajtja. Abszurd az elnevezés, abszurd a "normális" müvek "normális" szabályainak a használata. Tagadja az alakok jellemzését és pszichológiai ábrázolását,a darabszerkesztés kényszerét, a párbeszéd funkcióját, sőt tagadja azt is, ami egyáltalán bármiféle gondolatot, bármiféle ideológiát hordoz: az emberi nyelvet, vagyis a nyelv közlő jellegét. Mindezt jó humorral, szellemesen és sok fantáziával támadja. És mert mindenfajta logikát tagad, ezért a végsőkig viszi a könyörtelen paródia logikáját, amely színdarabjában holttesteken át gázol és a maga diákos hevületében semmit sem kiméi. "Diákosnak" nevezem, jóllehet a darabbal a szerző majdnem negyvenéves korában lépett fel; általában jellemző erre az élcsapatra, hogy drámairól már érett férfiak, negyven évvel a vállukon. A kopasz énekesnő a "játszunk visszájára" elnevezésű játékra emlékeztet, amelynek régi hagyománya van Arisztophanész és Plautus óta. Nálunk már a középkori színház diákparódiáiban, majd Klicperánál a Hadrianusz lovagban is találkozunk ennek jeleivel, ez utóbbi éppen e miatt vonzotta a mi élcsapatunkat is, éppúgy, mint ahogy vonzották šamberk^'-'^ müvei, vagy a Capek-fivérek Szerelem végzetes játéka c.darabja, V és valamint Adolf Hofmeister paródiáiról már nem is szólva. Ionesconál a novum érthetően abban volt, hogy ezekben a paródiákban valóban programszerűen egészen "ad absurdum", mindenfajta értelem határán túl ment. A kopasz énekesnő a szerző szavai szerint "...paródia igyekezett lenni a színházról és az emberek viselkedéséről; a banalitásba merülve és a köznapi nyelv legelnyüttebb fordulatait a végső határáig hajszolva, megpróbáltam kifejezni azt a szokatlant, amiben - véleményem szerint - minden ,fürdik',ami létezik".----7-------20/ Samberk - a századforduló vigjátékirója, a kispolgárságot a nagypolgér helyzetéből bírálta. 21/ V és W - Voskovic és Werich.- 49 -