Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

II. A dráma drámája

avantgardizmusa, a csupán alaki kérdésekkel foglalkozó ujitómozgalom, elvesztették lábuk alól a talajt és átalakultak valamiféle "nyugdijáé avantgardistákká". Ez lett a sorsa például Jean Cocteau művészetének. Voltak, akik megfutottak a zászló alól és beálltak a társadalmi reakció szolgálatába, mint André Breton '. A burzsoá közönség és kritikusai a tegnapi Robert Kemp,a mai Jean-Jacques Gautier - akiket persze itt csak mint tipikusokat nevezek meg -, hajlamosak az avantgardista elnevezést olyan csoportnak odaitélni, amelynek ujitó tevékenysége nagyobbrészt formális és amelynek a burzsoá világgal szembeni ellenállása a valóságban mindenféle forradalmi társadalmi aktivitást nélkülöz: elfogadják az ilyenfajta művészetet, tapsolnak neki, s készségesen ráruházzák az élcsapat nevet. Persze mihelyt kiérzik az inszcenálásból a társadalmi mondanivalónak - az ő rendszerükre valóban veszélyes jegyét, vészt kongatnak: nem beszélnek tovább élcsapatról, hanem bizonygatni kezdik, hogy ezen a ponton a művészet végetér, mivel "politikára adta magát".

A háború után tehát úgy látszott, hogy a tegnapi élcsapat eljátszotta szerepét és az uj élcsapat egyhamar nem születik meg. öt évig tartott, amig a művészeti élcsapatok klasszikus országában - ahol maga az avantgardizmus már programmá és az ujitó tevékenység öncéllá vált -, ismét megjelent valami, amit ezzel az elnevezéssel lehetett jelölni. Az ötvenes évek kezdetén felelevenedtek a párizsi zsebszinházak, s ahogy a háború előtt is, kétszáz, száz, vagy esetleg ötven nézőt befogadó nézőterükön főként a művészifjúság gyűlt össze, hogy örvendezzen a szinpadi kísérleteken és ujjongjon a konvenciók elleni provokációk fölött. E té-15/ André Breton - /1896 - / francia költő, publicista. A szürrealista irányzat egyik első képviselője.

IV A Lettres Françaises ankétján 1958-ban Artur Adamov elmélkedett éiröT fi-problémáról.- 44 -