Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
II. A dráma drámája
ahogy az Atelier Színház műsorfüzetében levő cikk ajánlja. Láttam az ötszázadik előadást: a nézőközönség homlokára nem ült ki a hideg verejték. Ellenkezőleg, jól szórakozott a kiválóan megírt vígjátékon, amelynek a főszerepét bűbájos színész alakította. Mindabból, amit elmondtam nyilvánvaló: tévedés azt állítani, hogy ma Nyugaton a dráma hanyatlik és szétesőben van. Sokkal helyesebb,ha a valóságnak és az igazságnak megfelelően inkább a dráma virágzásáról beszélünk: sajátos virágzáséról. "Mikor a világ szétesőben van, felujjong a költészet", mondta Yeats ir költő. Re vitassuk el ezektől a drámaíróktól a szenvedélyes emberszeretetet és a becsületes igazságkeresést. Vagy legalább is az erre irányuló vágyat. E szerzők legtöbbjénél, Millertől és Williamstól egészen Sartre-ig és Genêt-ig, a tiltakozás felkiáltásáról van szó. Nem fogadják el, hogy az emberek úgy élnek, ahogy maguk körül látják őket. Szembehelyezkednek az ilyen élettel, borzadnak tőle, ezért fújnak riadót, önmaguk és mások helyett szenvednek, az emberiség ellenkezik bennük! És éppen az igazság akarása kényszeríti őket, hogy szörnyű, ellenszenves, intő és lesújtó képet fessenek arról az életről, amelyet önmagukban élnek, amelyet maguk körül látnak - és amely deformálja alkotásaikat is. Nem egy szerzőre illenek azok a szavak, amelyeket Tolsztoj mondott Maupassantról: "Csodálatraméltóan tudta ábrázolni az élet ürességét - és erre csak az képes, aki olyasvalamit ismer, amitől az élet nem lehet üres." Még a legfeketébb, Jean Genêt is, aki bíróságokat és börtönt jár meg és a szenzációhajhászó közönséget saját gonosztevői múltjával ingerli, ez a Genet is a V maga kegyetlen darabjaiban szenvedő, erőtlen ember, jóllehet ennek az erőtlenségnek kifelé a titáni gesztus formáját adja. Ezek az emberek az igazságot keresik és el akarják mondani társadalmunknak. Igazságszeretetükben és igazság utáni vágyukban messzire mennek. De egyetlen esetben sem jutnak el odáig, ahová távlatban a társadalomról feltárt terhelő anyag mutat.- 39 -
