Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

cselekedetekkel ajándékozza majd meg a drámairó, annál drá­maibbak és nagyobbak lesznek azok a konfliktusok, amelyek­ben összeütközik a valósággal - annál nagyobbak lesznek a győzelmei és tiszteletreméltóbbak a vereségei is. Minthogy cselekedni fog, a szerzőnek nem kell majd konfliktusokat kigondolnia számára. Nemcsak élni és létezni fog a nagy át­alakulás korában - hanem maga a kor fog élni benne, ő lesz az, aki cselekedeteivel és gondolataival átalakítja. És mi­vel igy viselkedik, a drámák hősévé válik és megszűnik alak lenni, amelyen csupán szemléltetik a kor kihatását. A szocialista dráma és művészet ügyét egyáltalán nem károsítják meg azok, akik a hajótöréstől sem féltek, mert merész célt tűztek maguk elé. Sokkal inkább állnak a szo­cialista fejlődés útjában, akikről napjaink költője igy irt : Vesznek egy darab világot, beteszik a lábaskába, forralják, párolják a saját levében, s hallgatják az érzelmes sistergést. Egész életükben vagdalt húsra várnak. De a fedő alatt egyenletek, fagy és lángok vannak. 1961 elején a Rudé Právo az alábbi Ludvik Středa ver­set közölte azok ellen, akik "egész életükben vagdalt húsra várnak" és tanúbizonyságként másokról, akik tudják, hogy a fedő alatt "egyenletek, fagy és lángok" vannak: S ha valaki azt mondaná, hogy szentek vagytok, ne higgyetek neki.- 132 -

Next

/
Thumbnails
Contents