Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

- 77 -B: Ez nagyon mély beavatkozás lenne. W: A szövegen semmit nem kellene változ­tatni. B: Akkor is. A mesében szereplő alakoknak mindnek specifikus súlya van. A változtatások, arra vezethetnek, hogy olyan érdeklődést ébresz­tünk^ amelyet később nem tudunk kielégíteni,stb. Rs Az előny viszont az lenne, hogy el­játszható összefüggést teremthetnénk a felkelés és a tribunátus kivivása között. És a plebejusok szerencsét kívánhatnának mind tribunjaikhakl, mind önmaguknak. B:De nem szabad leszűkítenünk a szerepet amelyet a volszkbetörés a tribunátus létrejöt­tében játszik; hiszen ez a fő ok. Most épito munkát végzünk és mindenre tekintettel kell len­nünk. W: A plebejusoknak Agrippával együtt cso­dálkozniuk kellene az engedményen. B:Semmiről sem szeretnék végleg dönteni. Azt sem tudom,vajon el lehet—e ezt játszani szö­veg nélkül, merőben pantomimszerüen. Továbbá: meglehet, hogy tömegünket, ha egy meghatározott egyén tartozik hozzá, már nem fogadják el úgy a nézők, mint a fél plebejus Róma képviselőjét, mint azt a részt, amely az egészít képviseli ,stb. Azt viszont látom, hogy önök meglepődve és kuta­tó tekintettel mozognak a darabban és e pómai délelőtt bonyolult eseményei között, ahol egy éles szem nem keveset vehet észre. És persze, ha sikerül az eseményekhez kulcsokat találniük - minden hatalom a közönségé! W: Végtére is kipróbálhatjuk. B: Azt minden esetre.

Next

/
Thumbnails
Contents