Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Szórakoztató színház, vagy oktató színház?

37 -Mikor rámutattam a felbecsülhetetlen szolgálatokra, amelyeket a modern tudomány, helyesen alkalmazva, a müvészethek és különösen a színháznak tehet, gyakran hallhattam a választ: művészet és tudomány az emberi tevékenységnek két felettébb becses, de teljesen különböző' iterülete. Ez természetesen borzalmas közhely és jó ha az ember mindig gyorsan hozzá is teszi, hogy mint a legtöbb közhely, mégis igaz. A művészet és a tudomány hatása igen eltérő, rendben van. Mégis meg kell vallanom, báriaily csúnyán Jiangoazék is, hogy bizonyos tudományok alkalmazása nélkül én, mint művész, nem tudok boldogulni. Ez sokakban komoly kételyeket támaszthat művészi képességeim felöl. Ezek az emberek megszokták, hogy a költőkben különös, többé-kevésbé természetellenes lényeket lássanak, akik valóságos isteni biztonsággal jönnek rá olyan dolgokra, amelyeket mások csak nagy fáradsággal, hosszantartó» szorgalmas munka árán ismerhetnek fel. Persze kellemetlen dolog, ha az embernek meg kell vallania, hogy nem tartozik eme kiváltságos lények közé.. De mégis meg kell vallania; sőt meg kell cáfolnia azt is, hogy ezek az ily módon beismert tudományos munkálkodások csak megbocsátható mellékfoglalatosságot jelentenének számára, amelybe csupán ünnepi estéken bocsátkozik’,;.aajgl végzett munka után. Hiszen köztudomású, hogy Goethe is foglalkozott természettudománnyal, Schiller pedig történelemmel, és ezt az emberek el is könyvelik, szstetetteljes elnézéssel, mint egyfajta hóbortot.. Nem akarom csak úgy vakmerőén megvádolni azt a két költőt azzal, hogy a tudományokra költői munkásságukhoz volt szükség;igazán nem akarok az ő példájukkal magamnak szerezni felmentést; de meg kell mondanom, hogy nekem, a magam részéről, szükségem van a tudományokra.