Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Beszélgetések az ifjúsággal

magamban elmondtam Az ész ba.i.ial .jár egy egész felvonását - nincs segitség: izgulok és kész. Ez a Művész Színházban volt. így is léptem színpadra. Nehézkesen beszéltem, eszembe kellett juttatnom, mit is akartam mondani. Nagyon rosszul szerepeltem. És az volt a legkeservesebb az egészben, hogy sehogy sem tudtam összeszedni magam. Később aztán eszembe jutott, hogy előadásom előtt a temetőben voltam, nyugtalanul jöttem vissza és már sehogyan sem tudtam elérni rz egyensúlyt. Most már ha előadásom van, csak egyre gondolok: előadásom lényegére és feladatára, nem próbálok megjegyezni előre betanult mondatokat. Ha a színész a leleményeire kezd gondolni, azaz arra mondjuk, hogy ezen és ezen a helyen majd dobbantok és azt kiáltom "ujujuj!", akkor ebből már semmi sem lesz, megszokássá válik a lelemény és halottá lesz. Csak a lényegre szabad gondolni és arra kell törekedni, hogy jó hangulatban menjen az ember a színházba. Jól játszani még a legtragikusabb szerepeket is csak jó hangulatban lehet.

Mesterségbeli tudás vagy élő ember? Az az érzésem, hogy a szinész mesterségbeli tudása egymagában nem hagy nyomot a néző lelkében, ügy gondolom, mindannyian tudják, de nem árt megismételni: a színházművészetben az igazi, a valódi élmény nemcsak az előadás idején él, de azt mondhatnánk, csak az előadás után kezd élni. Előfordul, hogy az ember a színházban végigkacagja az egész előadást, vidám hangulatban van, minden nagyon jó, szünetben az ember nagyon elégedett, csak a végére egy kicsit elfárad. De végetér az előadás - és a lelkűnkben nem marad semmi. Ez az előadás nem lett része életünknek.

Mi tette jelentőssé Csehov-előadásainkat? Nemcsak az, hogy gyönyörűséggel nézték végig őket, sirtak, nevettek... Az inkább, hogy az előadás után a darab része lett a nézők életének, gondoltak rá éjszaka, másnap is, egy hónap múlva is; kedvűk támadt újra rágondolni, ismét megnézni. És a színpadon látott alakok és ezeknek az alakoknak- 63 -