Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Költészet nélkül nincs művészet

KÖLTÉSZET NÉLKÜL NINCS MŰVÉSZET

Nem kell félni a "költészet" szótól, nem kell azt gondolnunk, hogy a költészet feltétlenül holdvilág és hamis hangvétel, nem kell félnünk az "emelkedettség" és a "pátosz" szavaktól, hőm kell azt gondolnunk,hogy az "emelkedettség", a "pátosz" feltétlenül hazug külső fogás, külsődleges deklamálást jelent. Mi az útja, hogy a szinész a szinpadra tudja vinni egész hatalmas pátoszát és mesterségbeli tudását, de emellett biztos lehessen benne, hogy élő ember marad a színpadon? Itt tekintetbe kell venni, hogy egyáltalában nemcsak a drámáról, a tragédiáról van szó. Az orosz művészetnek éppen abban rejlik hatalmas ereje, hogy költőien tudja megragadni az élet leghétköznapibb vonásait is.

A Hnit 1«lkakét szerzője poémának nevezte. Miért adta ezt a meghatározást müvének Gogol? Nemcsak azért, mert a dolog végső kifutása a hires "trojka". Nem csupán ezért. Hanem azért, mert a Holt lelkekben a szatirairó óriási kö'ltői emelkedettséggel ragadta meg a környező életet.

És amikor a Holt lelkekben látom Tarhanovot,^ látom, hogy egészen emelkedett hangulatban van. Szobakevicse élő, igazi, nem naturalista. Ez az alak olyan magasságba emelkedik, ahol az orosz életnek egy teljes rétegét tudja átfogni.

■^Tarhanov, Mihail /1077-1948/ nagy jellemszinész, főleg Gogol és Osztrovszklj darabjaiban voltak sikerei.- 49 -